Századok – 1894

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: A Hóra-lázadás magyarországi része - II. bef. közl. 714

A HÓRA-LÁZADÁS MAGYARORSZÁGI RÉSZE. 727 gároknak 108 katonával ismét a mikalakai erdőségben garázdálkodó rablók ellen kellett indúlnia,1

) hogy augusztus elején a tótváradi járásban már újabb lázadás kitöréséről beszéltek s bogy ebben bízva, a marosmenti nép több helyütt csakugyan megtagadta jobbágyi kötelességeinek teljesítését.2) Ez azonban csak vakhír volt. Május 2-án a vármegye már levéltárba helyezte a Jankovich kir. biztossága idejében tartott bizottsági ülések jegyzőkönyveit s iratait3) s levéltárba került nemsokára a lázadók ügyében kiküldött bíróság eljárását felülvizsgáló bizottság elnökévé június 22. kinevezett gr. Teleki Sámuel jelentése is.4) Néhányan »a kegyetlen parasztok lázadásától megijedve«, elhagyták ugyan a tótváradi járást s az alföldre költözködtek,5) Erdélyből azonban több nemes család viszont Aradon telepedett le s erősítette abban a magyar elemet. A Hóra-lázadásnak magyarországi epizódja, mely közönséges rablókalanddal kezdődött, teljesen véget ért, s a később itt-ott mutatkozó elégületlenséget senki sem hozta többé kapcsolatba azzal. A vármegye figyelmét az oláh kérdésről csakhamar teljesen eltérítette az a rendszerváltoztatás, melyet a közigazgatásban II. József rendelt el. MÁRKI SÁNDOR. ') Lakatos, I. 79. 2) Orszáthy János és Forray András tudósítása Soborsinból, aug. 2. — Jk., 522. sz. 3) U 0. 282. sz. 4) Lakatos. I. 79. s) HTT. máj. 2., 12446. és Aradul, jk. 314. sz.