Századok – 1894
Értekezések - KROPF LAJOS: Jehan de Wavrin krónikájából - I. közl. 675
JEHAN DE WAVRIN KRÓNIKÁJÁBÓI,. 685 nem emelhetett kifogást. Fülöpnek nizzai kajóraja tehát Rhodus szigetéhez vitorlázott, hova még jó időben ért és ott maradt az egész ostrom folyama alatt, melyben tevékeny részt vett.1 ) Csakis miután a szultán hadi hajói több sikertelen támadás után fölhagytak az ostrommal és véglegesen elvonultak a sziget elől, indúlt Geoffroy de Thoisy Konstantinápoly felé, hova csak jóval a várnai csata után, t. i. deczember 8-dika körűi érkezett.2) Krónikásunk nem említi, hogy útjában Velenczéből Konstantinápolyig mily pontoknál érintett szárazföldet, mígnem Tenedos szigetéig ér, hol 2 napig időzött s honnan kedvező széllel Dardanelloba (Port Dardanele)3) indúlt, hol kis csetepatéja volt a törökökkel, melyben két velenczei meghalt és 30 burgundi ijjász megsebesült. A reá következő napon ismét tovább indúlt és negyednapra Gallipolihoz ért, melynek átellenében találkozott a pápai és velenczei egyesűit hajórajjal »egy Lapso (azaz Lapsaki) nevű kikötőben, Törökország (vagyis Anatolia) földjén.« Örömujjongással fogadták őket, s ámbár Francesco bíboros heves láztól szenvedett, legott elhatározták, hogy másnap a bíboros és Wavrin két-két gályával Konstantinápolyba mennek s jelentik magukat a görög császárnál. Úgyis történt és a görög császár nagy örömmel fogadta őket. Míg Wavrin távol járt, Vasque, a spanyol lovag, vette át a Gallipolinál visszamaradt két burgundi gálya vezérségét. III. Időközben, így folytatja krónikásunk (a 10. fejezetben), a magyar király csodálkozott azon, hogy Julián biborostól *) Az ostromot több egykorú forrás említi. a) »Nostre Dame des Advent« körül. Nem tudom, mily forrás nyomán állítják Hammer és Szentkláray (A dunai hajóhadak története 53. 1.), hogy az 1444-diki szegedi országos tanácskozásokban, midőn szó volt arról, hogy a török béke fölbontassék, két hajóskapitány is részt vett, az egyik Burgundból, a másik Velenczéből. A közlöttekből látható, hogy sem AVavrin, sem Thoisy, sem pedig Loredano nem voltak jelen. Fraknói szerint (id. m. 118. 1.) görög és arragoni követek jártak Budán az említett időben. 3) Cluverus (Introd. in Univ. Geographiam Amst. 1676.) mappáján »Dardanello.« Lady Herbert szerint (Cradle Lands, utolsó fej.) jelenleg egy nyomorúlt kis falu a Dardanellák bejáratánál az aegei tenger felől.
