Századok – 1894
Értekezések - KROPF LAJOS: Jehan de Wavrin krónikájából - I. közl. 675
JEHAN DE WAVRIN KRÓNIKÁJÁBÓL. 677 kapitányuknak, »ki nagy úr volt abban az országban s kinek uradalma Magyarhon és Oláhország közt terűit el, azaz Erdélyben.« Hunyady megveri a beglerbéget, a 100 ezer törökből 80 ezret levág. E veszteség megtorlására egy újabb nagy sereget küld egy új beglerbég alatt a szultán Erdélybe és Magyarországba, kik onnan számos rabbal és óriási zsákmánynyal térnek vissza. De midőn a Dunán átkelnek, Hunyady megtámadja őket. Sokan közülök a vizbe fúlnak, mások kardra hányatnak. A beglerbég megmenekül, de a szultán lefejezteti stb. stb. Sem dátummal, sem helynévvel nem találkozunk és az egész előadás igen zavaros. Ezen elbeszéléshez bevezetésképen azonban Dupont k. a. közöl egy Konstantinápolyban 1443. febr. 3. kelt levelet (egy a párisi nemzeti könyvtárban őrzött kéziratból), melyet a minoriták keletföldi generálisa írt onnan »Saint Jehan de Ihrem« perjeléhez.1) Ebben három keresztény győzelemről van szó. Az előadás szintén igen kúszált, de mégis a következő adatok vehetők ki belőle. A török 1442-ben nagy böjt idején nagy sereget küld Magyarország földúlására. Midőn e sereg portyázásából török szokás szerint számos rabbal visszatér, a magyarok megtámadják és megverik őket és 36 ezeret közülök megölnek. Történt pedig ez nagyböjt 5-dik vasárnapján, azaz márczius 18-án.2) Ennek hallatára a szultán mérgében Drákulért küld és lefejezteti őt Drinápolybau. Miután pedig egy nagyobb sereg ily csúfosan járt, a szultán elküld egy újabb, 12 ezer főnyi, tehát sokkal kisebb sereget, de ezeketa magyarok és oláhok mind lekaszabolják, úgy hogy még hírvivő sem marad. Valahogy azonban a hír mégis eljut a szultán füléhez, mire ez úgy saját mint szövetségeseinek csapataiból Török- és Görögországban 180 ezer embert gyűjt össze és küld Oláhország földúlására. Az egyesült oláh, magyar és lengyel csapatok hosszú csatázás után azonban megverik ez óriási had') Dupont k. a. szerint Ihrem = Jeruzsálem, de könyvében nincs titulus a betűk felett. s) »... et fu ou dimence de la Passion.« A dátum annyiból érdekes, mert ugyanaz mint a csatában elesett Lépes püspök síriratán (»die bis nono Mártii«). Hammernél e dátum, alkalmasint tollhibából, Mezit bég Erdélybe való jövetelénél fordul elő. 44*