Századok – 1894

Értekezések - KROPF LAJOS: Jehan de Wavrin krónikájából - I. közl. 675

JEHAN DE WAVRIN KRÓNIKÁJÁBÓL. 677 kapitányuknak, »ki nagy úr volt abban az országban s kinek uradalma Magyarhon és Oláhország közt terűit el, azaz Erdély­ben.« Hunyady megveri a beglerbéget, a 100 ezer törökből 80 ezret levág. E veszteség megtorlására egy újabb nagy sere­get küld egy új beglerbég alatt a szultán Erdélybe és Magyar­országba, kik onnan számos rabbal és óriási zsákmánynyal térnek vissza. De midőn a Dunán átkelnek, Hunyady megtá­madja őket. Sokan közülök a vizbe fúlnak, mások kardra hányatnak. A beglerbég megmenekül, de a szultán lefe­jezteti stb. stb. Sem dátummal, sem helynévvel nem találko­zunk és az egész előadás igen zavaros. Ezen elbeszéléshez bevezetésképen azonban Dupont k. a. közöl egy Konstantinápolyban 1443. febr. 3. kelt levelet (egy a párisi nemzeti könyvtárban őrzött kéziratból), melyet a minoriták keletföldi generálisa írt onnan »Saint Jehan de Ihrem« perjeléhez.1) Ebben három keresztény győzelemről van szó. Az előadás szintén igen kúszált, de mégis a következő adatok vehetők ki belőle. A török 1442-ben nagy böjt idején nagy sereget küld Magyarország földúlására. Midőn e sereg portyázásából török szokás szerint számos rabbal visszatér, a magyarok megtámadják és megverik őket és 36 ezeret közülök megölnek. Történt pedig ez nagyböjt 5-dik vasárnapján, azaz márczius 18-án.2) Ennek hallatára a szultán mérgében Drá­kulért küld és lefejezteti őt Drinápolybau. Miután pedig egy nagyobb sereg ily csúfosan járt, a szultán elküld egy újabb, 12 ezer főnyi, tehát sokkal kisebb sereget, de ezeketa magyarok és oláhok mind lekaszabolják, úgy hogy még hírvivő sem marad. Valahogy azonban a hír mégis eljut a szultán füléhez, mire ez úgy saját mint szövetségeseinek csapataiból Török- és Görögországban 180 ezer embert gyűjt össze és küld Oláh­ország földúlására. Az egyesült oláh, magyar és lengyel csa­patok hosszú csatázás után azonban megverik ez óriási had­') Dupont k. a. szerint Ihrem = Jeruzsálem, de könyvében nincs titulus a betűk felett. s) »... et fu ou dimence de la Passion.« A dátum annyiból érdekes, mert ugyanaz mint a csatában elesett Lépes püspök síriratán (»die bis nono Mártii«). Hammernél e dátum, alkalmasint tollhibából, Mezit bég Erdélybe való jövetelénél fordul elő. 44*

Next

/
Oldalképek
Tartalom