Századok – 1894

Tárcza; Állandó rovatok - Repertorium c) Hazai hírlapok - 664

(664 TÁRCZA. arra kényszeríté az osztrákokat, hogy Budáról a határra vonuljanak és Komárom ostromával is felhagyjanak. Czikkiró meg van győződve, hogy Windischgrätz megmaradása esetén a felkelést gyorsan elnyomhatta volna, és hogy csakis a visszahivásából származó kudarczok tették szükségessé az orosz interventiót. Reimann, Katharina II. u. Joseph II. im Bunde gegen die Türken 1788. (70. Jahresbericht der Schlesischen G-eschichte für vaterländ. Kultur 1893.) Polemizál Ranke-val. (Die Deutschen Mächte u. der Pürstenbund.) Bécs város polgármesterei és főnökei cz. alatt Seis Ede városi levéltárnok közleményt tett közzé a Premdenblattban (1894. márcz. 23), melyben a következő adatokat találtuk : Mátyás király 1485-től 1490-ig volt ura Bécs városának és ez idő alatt Oen István (1485 — 86), Badauner Leonhart (1487 — 88), Badauner Lőrincz 1489) és Oen István (1490) viselték a polgármesteri állást, 1521. egy Matthias Siebenbürger (alighanem erdélyi származású) volt a polgármester, ki aztán az I. Miksa halála után kinevezett kormányzósággal meghasonlott és e miatt azután Bécsújhelyben lefejeztetett. 1560 és 61-ben Siebenbürger Tamás viselte a polgármesteri méltóságot. Y. ö. Schüller P. czikkét : » Siebenbürger in Wien« a Korrespondenzblatt d. Vereins für siebenbürg. Landeskunde 1892. és 93. évfolyamában. Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosznien u. der Herze-govina. II. köt. Külön lenyomatban megjel. : Károlyi Árpád, Vlachen-A us Wanderung aus d. Gregend von Bihac zu Ende des XVI. Jhdts. (Bécs, Gerold. 1894. 11 1. — 60 Pf.) Továbbá: Pauler Gy., Wie u. wann kam Bosnien zu Ungarn. (U. ott 6 old. — 40 Pf.) Ruvarac Hilárion: Draga, Danica u. Besa. (U. ott 10 old. 40 Pf.) és Katharine, die Tochter Tvrtkos I. 1353 — 77. Banus u. Königs v. Bosnien 1377 — 91. (U. ott. 6 old. 40 Pf.) Thallo'czy Lajos, Herzog Hervója u. sein Wappen. (9 1. 6 ábrával 1 korona). Ugyan e kötet több topográfiái és családtani dolgozatot közöl Buvarac-, Badimsky-, Truhelka-, és Liléktől. Ilwof F., Verliältniss Österreichs zu Serbien 1805—1811. (Osterr.—Ungar. Bevue. 15. köt. 3. füz.) Metternich követe, b. Simbschen, nem tudta a felkelő szerbeket Ausztria részére megnyerni, ellenkezőleg ingatag politikájával Oroszország karjaiba kergette őket, mely Szerbiát azután a porta ellen megvédette. c) Hazai hírlapok. Gherghel, A magyarok Konstantinápoly 993—4-iki ostrománál. Megjelent a Tocilescu Bivistájában. A m. k. földtani intézet 1869 — 93. (Hazánk 1894. jan. 4.) I. Napoleon és a magyarok cz. alatt a Budapesti Hirlap