Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Erre válaszol Kropf Lajos 646

•654 TÖRTÉNETI IRODALOM. bárónak adta ki.« (291. 1.) Hiszen Benyovszky neve Kjuminnál sem fordul elő és csak más honnan tudjuk, bogy a »magyar Beiszposzk« alatt kit kell értenünk. Harmadik tanúnk Izmailov, kinek vallomását dr. Jankó egyszerűen elveti. Pedig Izmailovnak bűne csak az volt, liogy nem tudott angolúl vagy francziáúl s így midőn 1778-ban a Cook-féle expediczió tagjai találkoztak vele ITnalaskában,. »csak egyes jelekkel és ábrákkal« valának képesek vele közlekedni s félreértették őt. Ezeknek véleménye szerint különben »értelmes ember (volt Izmailov), kinek bő tapasztalatai vannak .... (és) a világ ezen részét (t. i. a Csendes oczeán északi részét), valamint az összes orosz fölfedezéseket igen jól ismeri és csak egy pillantást vetett térképeinkre s azonnal megmutatta a hibákat.« E jellemzést dr. Jankó saját fordításában közlöm. A következő évben azonban az angolok találkoztak egy német emberrel Petropavlovszk kikötőjében és ettől megtudták, hogy Izmailov a »Szt. Péter« hajó útját és nem a magáét irta le, de »jeleit és ábráit« az oroszúl nem értő angolok félreértették.1) Különben Izmailov vallomását megszitálták az orosz hatóságok és állítólagos francziaoiszági útjáról az orosz hivatalos okiratban egy szóval sincs említés. Ha emlékezetem nem csal, olvasóim már tudják azt. hogy Kjumin 17-ed magával vándorlásai folyamában végre Parisba érkezett, honnét az orosz rezidens a czárnő parancsára hazaküldte őket Pétervárra, hova csak 1773. szeptember 30-án (ó-styl) érkeztek meg. Izmailov pedig Parapcsinnal és ennek feleségével Nikonov kereskedő hajóján még 1772-diki juniushavában tértek vissza Kamcsatkába a Makanrusi szigetről, hol Benyovszky a megelőző év junius havában lelketlenülpartra tette vala őket. Már a reá következő október havában Irkutzkban vallatóra vették mindhármukat s ekkor a francziaországi útról Irkutzkban még mitsein tudtak. Mindhárom tanúnk, t. i. Kjumin, Sztepánov és Izmailov J) Dr. Jankó idézi King könyve 3-dik kötetének 194. lapját. Ott pedig elég világosan van megírva, hogy nem a maga, hanem Benyovszky útjáról mesélt nekik Izmailov. A német ember szerint Benyovszky a Kurilli szigeteknél kötött ki, Japán mellett elvitorlázott s »Luconia-«n át Kantonba ment. Dr. Jankó szerint továbbá, Izmailov »a szökés történetét ugyanazon Benyovszkyt megeró'sítő formában adta elő Selechovnak és Sauernak. De az előbbinek művében az idézett 43. lapon Izmailovnak neve ugyan előfordul, de Benyovszkyról vagy a szökésről általában egy szó sincs. Sauernak könyve pedig csak 334 lapból áll és dr. Jankó a 370-diket idézi. Kutattam mindkét könyvben a szökésre vonatkozórészletek után, de sikertelenül. — Dr. Jankó említett fordítását illetőleg L Benyovszky mint földrajzi kutató 12. 1.