Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Erre válaszol Kropf Lajos 646

TÖRTÉNETI IRODALOM. 656 sága szerint« mind az amit Smith hőstetteiről Székes-Fehérvár és a Régely nevű mythicus magyar vár ostromainál mesél, állítólag az illető Fernezza nevű olasz ember kéziratából fordíttatott. Sőt még furfangosabb dolgot eszel ki, és a könyv elejére dicsőítő verseket nyomtattat állítólagos szemtanuk tollából.1) A mi már most Benyovszky születési évének kérdését illeti, dr. Jankó az állítja, bogy Oliver kapitány ezt meg nem oldja, hanem csak újból felveti. Miután azonban a magyarfőváros közelebb fekszik Verbóhoz mint akár London akár Portsmouth, már csak valami budapesti vagy talán verbói embertől kell elvárnunk a megoldást, ha t, i. további megoldásra egyáltalában van szükségünk. Az, hogy Jókai a születési bizonyítványt sem nem látta, sem könyvében nem közli, egy csöppet sem von le közlésének hiteléből ; még pedig azért nem, mert Jókai egy árva szóval sem említi, hogy van oka akár gróf Benyovszky Sándort akár Kubicsek Ferenczet okirat-hamisítással gyanúsítania, sőt ellenkezőleg eleget mond könyvében, hogy meggyőzze olvasóit arról, hogy az 1746-diki év elvitázhatlanúl Benyovszky Móricz születési éve és annak is fogadja el. A »hibá«-ért ismét a külföldi történetírókat teszi felelőssé. Maczunda Pál jó hirneve érdekében kell ajánlanom,, hogy a Párisban őrzött születési bizonyítvány lefényképeltessék és Maczundának a verbói anyakönyvekben levő kezeirásával összehasonlíttassék, hogy így eldönthessük, valljon ő vagy Móricz gróf követte el az okirathamisítást. Mert, hogy a párisi bizonyítvány hamis, arról kétség nem lehet. Hamis pedig azért, mert Móricz atyját »grófnak és mágnásnak« írja le; már pedig azt, hogy e két czim egyikéhez sem volt joga,, még dr. Jankó sem meri tagadni.2

) Lássuk már most, mily érdemeket szerzett gróf Benyovszky magának a bári konföderáczió krónikásának szerepében. Dr. Jankó azt állítja,8

) hogy az említett »harczok leírását, sőt magára Benyovszkyra vonatkozó adatokat, egy franczia tiszt munkájában, ki a bári hadjáratban szintén részt vett, bőven találjuk« ; de az író nevét nem említi. Már pedig egy oly egykorú forrás, melyben Benyovszky tényleg meg van nevezve, !) Röviden e szélhámosról a Turul-han (VI. 164—168. 11.), kissé körülményesebben a londoni Notes and Queries 7. series-ének IX kötetében irtam. ') Horányi közli Mária Terézia amnesztiáját, melyben Benyovszkyról mint »e regno nostro Hungáriáé nobilibus parentibus oriundus«-ról szól. ") Századok. XXV. 725.