Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Reissenberger Lajos: Die Kerzer Abtei. Ism. Békefi Remig 636

•644 TÖRTÉNETI IRODALOM. összesen három. 1538-töl 1558-ig tartó korban legtöbb a hat tanuló, s ezt a csökkenést az egyetem anyakönyvével való összevetés még világosabbá teszi. De a mi Schrauf kiadásának a megbízhatóságon s az időrendnek lehető megállapításán kivül kiváló becsét teszi, az a bursa lakóinak regestrumában előforduló tanulónak, hogy úgy mondjuk, további pályájáról kifürkészett adatok közlése. A derék kiadó megállapítja, hogy ez vagy az a bursa-tag mikor kezdte s mikor fejezte be tanulmányait az egyetemen, és Krakóban maradt-e, vagy máshová vonzotta tudományos törekvése. Nem valamennyinél sikerül ez még az ő rendkívüli szorgalmának s e téren való hasonlóan rendkívüli ismereteinek sem : de hatszázötvennél legalább az egyetemre való beiratkozás időpontját megállapította. A munkát egy gonddal szerkesztett betűrendes névmutató zárja be, a mely könnyen tájékoztat a kiadás összes adatairól. Mivé lett a krakói bursa s miért nem akadt bele máilakó a XVI. század második felében : mindenki tudhatja. De már hogy az egyetemre beiratkozott tanulók milyen szempontból vétettek föl a bursába, meg nem határozhatjuk. Az nyilván kitűnik, hogy jóformán csak Buda, Kassa, Szeged, Debreczen, Pest, Esztergom s még egy pár város fiai vétetnek föl a bursa lakói közé, s épen azok a városok nem küldik ide fiaikat, a melyek például a XY. században a bécsi egyetem tanulóinak oly nagy százalékát adják. Olyan tagjai is vannak a bursának, a kik meg az egyetem anyakönyvéből hiányzanak. Mi ennek az oka a gondatlanságon kivűl : szintén eldöntetlen, de minden bizonynyal érdemes a bővebb kutatásra és elmélkedésre. Schrauf e kiadással épen úgy dicséretünkre érdemes, mint e folyóirat egyik előbbi füzetében ismertetett munkájával. Azt hiszem, a krakói egyetemi tanulók teljes jegyzékének kiadását nem csekélyebb méltánylattal vennők tőle, mint eddigi publicatióit. Azzal e most érintett kiadás becse is csak nyerhetne, mert ez adatok egy nagyobb egész keretébe foglaltatnának. Y. J. Die Kerzer Abtei, von Ludwig lieissenberger. Mit zahlreichen Illustrationen. Herausgegeben vom Ausschuss des Vereins für siebenbürgische Landeskunde. Hermannstadt. 1894. In Commission bei Franz Michaelis. S. 59. A magyarországi czisztercziek története érdekes füzettel gyarapodott. Ismertük ugyan már »A fogarasföldi kertzi apátság« múltját Knauz Nándor tollából, de azért korántsem hittük,