Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Paikoss Endre: A kassai helvét hitv. egyház megalakulásának története. Ism. Ráth György 622

•625 TÖRTÉNETI IRODALOM. zést azért, hogy a kassai tanács miként tűrhette oly embernek tanítását, kinek az eklézsiába törvényes meghívása nincsen, mini a milyen az ott működő György hitszónok, ki hazatérve Wittenbergából, az eklézsiában ellenkezést támasztott és főleg az úrnak szent vacsorájáról a wittenbergai eklézsiával ellenkező véleményt tanít. Itt is P. mást talál a kérdéses latin okiratban, mint a mi benne van. Ugyanis annak tartalma szerint Polyánkay ugyan szóval és Írásban értekezett a Wittenbergából visszatért nem is György, hanem Gergelylyel (Gregorius) ki előzőleg Eperjesen is prédikált az úrvacsora tanáról és inté őt, ne térjen el a wittenbergai akadémia tanításától ; hallá is ez utóbbitól, hogy Kassán a tanács felszólítása folytán szintén néhányszor prédikált, e prédikácziói tartalmáról azonban mi tudomása sincs. Ezért felkéri Szentkirályit, tudassa vele néhány sorral, mit tanítottGergely prédikácziójiban, minthogy némelyek őt az egekig magasztalják, míg mások állítása szerint Kálmáncsehi AI ártón elvetemedett sektája tanát hirdette, a ki pedig egyaránt aria nus, stankarus, anabaptista, sakramentárius és isten tudja még mi más. Végül kéri a levél írója barátját, őrizze meg társaival együtt a Krisztus drága vére által megváltott egyházat azoktól, kik törvényes meghívás nélkül jönnek, valamint azoktól, kik az egyházba sektákat becsempésznek.1) Egyébiránt ha a szerző a maga elé tűzött feladatra nézve fontossággal biró azon kérdés iránt : hogy ki hirdette Kassán először a szószékről Kálvin tanait ? — e város levéltárában tovább kutat és nem elégszik meg egy elszigetelt adattal, feltalálhatta volna ott az idevágó s a tényállást teljesen felderítő okiratok hosszú sorát. Ezekből kitetszőleg a Gergely nevű hitszónok nem más volt, mint Szegedi Gergely, ki valóban Wittenbergából visszatértekor Kassán megállapodott és saját állításához képest a tanács, mások szerint csak több magyar polgár felhívására, neliány magyar nyelvű prédikácziót tartott. Ezek nemcsak a hívek előtt, hanem az irányadó hivatalos körökben is tetszést arathattak, mert a tanács a szónokot nyomban egy megürült prédikátori állással kínálta meg. Szegedi igenlő válaszát jótevőjének és pártfogójának, Kálmáncsehy Márton, debreczeni lelkésznek beleegyezésétől tette függővé, a kit azután a város e végből 1557. augusztus 12-én irásbelileg meg is keresett. Tette >) E levél közzé lett téve a Történelmi Tár 1890-iki évfolyama 176. 177. lapjain.