Századok – 1894

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: A Hóra-lázadás magyarországi része - I. közl. 609

A II ÓRA-LÁZ ADÁS MAGYARORSZÁGI RÉSZE. 617 jukat, Petrovics Péter aradi g.-kel. püspököt kérték föl, a szolgabíróval együtt használja föl tekintélyét az alispán meg­szabadítására. Petrovics Péter, titkárával, Vandlik Pállal és Gersics Péter aradi g.-kel. esperessel csakugyan már julius 31-én csatlakozott Staniszlovitshoz és a szintén ajánlkozó Horváth János szolgabíróhoz, valamint Laczlcovi-cs István temesmegyei táblabíróhoz. A társaság még aznap Dumbroviczára érkezett. Az alispán a .püspökkel, a szolgabírákkal s társaikkal együtt a rablók élén a templomba ment. Ott a küldöttek kijelentették, hogy^ a ribiczei rablásért nem lesz bántódásuk s felmutatták a vármegye nagypecsétű kegyelemlevelét. Ekkor a rablók csakugyan szabadon bocsátották az alispánt. 56 közül azonban most még csak nyolczan fogadták el a kegyelmet, fegyverét pedig csupán 3 rakta le. Az egyik annyira nem hitt az urak jóindulatában, hogy rá is lőtt a püspökre, a ki szerb volt, nem oláh.1) A vármegye azonban nem játszott adott szavával. Az augusztus 9-én tartott gyűlésen az alispán már bemutatta II. Józsefnek Bécsben aug. 3. kelt leiratát, mely nem volt ugyan szabatos, mert ebben az ügyben mint kérelmezőt, Temes­vármegyét említette, egészben véve azonban teljesítette az aradiak kívánságát s a névszerént fölsorolt rablókon kívül kegyelmet adott a banda minden tagjának. A grácziával Horváth János szolgabíró és Magyar István alügyész azonnal a rablókhoz sietett. Velők ment az aradi g.-kel. püspök megbizottja, Gersics Péíer esperes is, ki az épen akkor épült borossebesi g.-kel. templomba gyűjtötte össze a rablókat s felolvasta nekik a császár pecsétjével ellátott kegyelemlevelet. Képzelhetni, milyen örömmel hallotta mindezt s a szinte hihetetlen grácziának magyarázatát Birta Juon, Juon Tógyer, Opre Tógyer, Tógyer Gryörgye, Pop G-ligor, Jov Irimie. Dán Petru, Demián Petru, meg a többi : mind a huszonegy. Valamennyinek teljes kegyelmet adott a császár arra az esetre, ha hűséget esküsznek s lia jobbulást fogadnak. Csupán Bécs Petrunak nem irgalmazott, mert a rablóvezér, kit régen ül­dözött már Arad- és Biharvármegye, egyúttal szökött katona volt s e miatt három esztendő óta kerestette a De-Vins-ezred. Értesítették a távollevő czimborákat is és aug. 14-én Gersics esperes vezetése alatt csakugyan megjelentek Aradon a vármegyeházán, lerakták fegyvereiket s oláh nyelven letették ') Kanczell. levéltár. 9470., 9977. sz. Marczali, II. József, III. 10—11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom