Századok – 1894

Értekezések - GR. WILCZEK EDE. II. Endre király keresztes hadjárata - I. közl. 592

GR. WILCZEK EDE. II. ENDRE KIRÁLY KERESZTES HADJÁRATA. 607 1217-ik év elején Endre megbízottjai (a Jánosrend magyarországi perjele és Sándor erdélyi nagyprépost) jártak Yelenczében, hogy a szállítási szerződést megkössék ; az alkudozások azonban húzódtak, meit a signoria nagyon magas díjat követelt, még pedig előre fizetve. Yégre megállapodás jött létre, mely szerint a signoria a királynak tíz teljesen felszerelt gályát állít rendelkezésre, mindegyik legalább -3000 mázsa teherképességgel, és 50 hajóslegénynyel ; a király pedig fizet érte előre 5500 ezüst márkát, vámmentességet biztosít a legfontosabb velenczei árúnemeknek Magyarországba való bevitelénél, és azonkívül lemond Jadrára való minden jogigényéről. Ez utóbbi záradéknak a király által való elfogadása ellentmondani látszik az e sorokban kifejtett felfogásnak, Endre végezéljait illetőleg, de csak is látszólag: mert Endre Jadrát nem birván, könnyen lemondhatott ideiglenes szövetségesével szemben egy platonikus jogról, azon utógondolattal, hogy későbben majd nem jogát, de erejét érezteti vele. Miután pedig a Yelenczével kötött szerződés még nem elégítette ki a nagy szükségletet, Endre fennevezett biztosai más tengeri városokat is bejártak hajót keresni; kaptak is hajókat nagyobb számban Jadrától és Anconától, ezek számát és a szállítási szerződés részleteit illetőleg azonban hiányoznak az adatok. Az összes kibérelt hajóhadnak julius 27-ig Spalatóban kellett lennie^ És most már Endre is útnak indult, A mint hosszú és kétséges vállalkozás előtt illik, előbb országa és családja ügyeit hozta rendbe, és gondoskodott kormányzóságról. Halála esetére végrendeletet tett a pápa megerősítése mellett, mely szerint neje Jolánta királynénak 8000 márkányi, zálogok által biztosított jövedelmet hagyott; első házasságából származó két fiának, Bélának és Kálmánnak, trónörökösséget biztosított, az elsőnek Magyarországban, a másodiknak Halicsban ; a harmadik, András fia pedig következzék utánuk, ha az egyik vagy a másik utódok nélkiil találna elhalni. Különös gondot fordított a királyné és a gyermekei személyes biztonságára is. Kormányzónak távolléte tartamára János esztergomi érseket nevezte ki ; mellette működjenek mint nádor Gyula, (a Kán nemzetségből.) mint bán Bánk, és mint országbíró Oghuz ; Erdélyt Raphael vajdára, Horvát-Dalmátországot Da Croce Pontiusra, a templomosok magyarországi perjelére bizta ; és miután ezeket elvégezte, Endre julius hó végén keresztes serege élére állt, mely tízezer lovasból és »számtalan sok közönséges népből« állott, (ez utóbbi csakhamar szétfutott.) és elébb Zágrábnak, onnét ;Spalatónak vette útját. A magyar főurak közül a király