Századok – 1894

Értekezések - GR. WILCZEK EDE. II. Endre király keresztes hadjárata - I. közl. 592

II. ENDIÏE KIRÁLY KERESZTES HADJÁRATA. 605 uralom túlságos kiterjedésétől, vagy attól tartván, hogy a konstantinápolyi trón elfoglalása Endrét újonnan elvonja a keresztes hadjárattól, Péter javára döntött. Endre meghajolt a. pápa akarata előtt, ós visszalépett ipja javára; Péter pedig elhagyta francziaországi auxerrg-i herczegségét, hogy fényesebb trónját elfoglalja, hajóra szállt, Durazzóban kikötött, és a Balkanfélszigeten keresztül Konstantinápoly felé vonult : Theodoras epirusi despota (Angelos-Komnenos Mihály testvére és utóda,) pedig útját állotta és fogságba ejtette. Ez által Endrének új kilátása nyilt a császárságra, de szükségesnek látta elébb a pápa jóakaratát kinyerni engedelmessége által, és annak legsürgősebb kivánatának megfelelni, t. i. a keresztes hadat személyesen Jerusalem felé vinni ; (a pápa felszólítását Péter kiszabadítására csak elkésve vette, mikor már útközben volt a Szentföldre.) Mind ezen okok közreműködtek, hogy Endre elszánta magát, a kiilömben már a laterani zsinat által is legrövidebb határidőnek jelzett időpontot, t. i. az 1217-ik év junius elsejét a keresztes hadjárat megkezdésére elfogadni. Súlyosan tapasztalta azonban Endre most a kincstár üres voltát ; módnélküli bőkezűségének és pazarlásának keserű utóizét meg kellett kóstolnia; de az igazság szempontjából el kell ismerni, hogy az atyja által felhalmozott kincsek sebes elpárolgásának nem ő volt egyedüli oka: megesett ez hibáján kivül is. Még kevésbbé volt a király hibája, hogy a magyar püspökök és főpapok a laterani zsinat ama határozatát, mely szerint az egyházi jövedelem huszadrésze a keresztes hadjáratra volt fordítandó, vajmi kevés lelkesedéssel fogadták, és annak csak igen lassan és hiányosan feleltek meg. így tehát kezdettől fogva az akadályok legbosszantóbb neme, a pénzhiány, állta útját Endre terveinek. Segített magán a hogy tudott; a veszprémi egyházból Gizella királyné (Szent István nejének) nehéz arany koronáját, Tihanyból drágaköves kelyhet vett ki stb., de ezen kényszerkölcsönök országszerte visszatetszést szültek, és még inkább hozzájárultak, hogy a végczél népszerűtlenné váljék. Mikor a keresztes hadjárat tehát a szószékről kihirdettetett és a nép a részvétre felhívatott, mutatkozott, hogy a magyarok közt kevés hajlandóság volt a keresztet felvenni ; leginkább a király tisztviselői és személyes barátai sorakoztak a keresztes zászló köré, a népből azonban kevesen, kivéve az erdélyi szászokat, kik között nagy lelkesedés és tömeges részvét mutatkozott. Endre érezvén, hogy saját ereje alig elegendő a czél biztosítására, szövetségesek után nézett. Ez utóbbiakat első sorban a templomosrend és a Szent-Jánosrend vitézeiben