Századok – 1894

Értekezések - GR. WILCZEK EDE. II. Endre király keresztes hadjárata - I. közl. 592

II. ENDUE KIRÁLY KERESZTES HADJÁRATA. 603 kiváltságokat adományozott, egyszersmind a várost a többi •dalmát respublikákkal egyenlő rangra emelte. Az almissaiak kemény, edzett és hajózáshoz szokott nép lévén, jól ki is aknázták a kedvező alkalmat, és csakhamar visszatértek ősi mesterségükhöz, a kalózkodáshoz, melyet most már, a király hallgatag jóváhagyása mellett, a velenczeiek ellen szabadon űzhettek ; (köztudomású dolog, hogy oly korszakban, melyben nemzetközi jogról még nem igen volt szó és az ököljog mérvadó volt. a kalózkodás nem csak tisztességes, hanem lovagias foglalkozásnak tartatott;) és miután Almissa liozzáférhetlen•sége miatt a velenczeiek bosszújától meglehetősen ment volt, a város gyors felvirágzásnak indult. Hasonló privilégiumot mint Almissának, adományozott Endre Nona városának is, mely közel Bielográdhoz egy a természet által jól védett tengeröböl mellett fekszik ; a régi és hires Spalato város kiváltságait megbővítette. A készülődések a kersztes hadjáratra tehát erélyesen folytak, de időt is igényeltek. Azonkívül Endre kezei kedvezőtlen belviszünyok által is kötve voltak ; még ha szíve erősebben is vonzotta volna a Szentföld mint hazája felé, még akkor se indulhatott volna azonnal. Az Imre és Endre közötti trónviszálynak felette káros nyomai maradtak vissza; a királyi tekintély és hatalom erős megrázkódtatást szenvedett. Az ország főurai hamar megszokták a hasznot hajtó pártütést, és most hiiségöket és engedelmességüket feltételekhez kezdték fűzni, sőt a király ellen kihivó és követelő módon fellépni. Két körülmény működött közre e sajnos állapot megteremtésére: először Endre könnyelműsége és végtelen bőkezűsége, mely tele marokkal szórta a kincseket és adományokat boldogboldogtalannak (»ajándékozott okkal érdemekért, ajándékozott ok nélkül ; lia megharagudott, el is vett, de ez már ritkábban történt. De akár adott, akár vett, legtöbbnyire kellő megfontolás nélkül, önkényesen, gyakran igazságtalanul cselekedett« — mondja Pauler Gyula nagyszabású történelmi munkájában ;) másodszor a visszatetszés, melyet az idegenek, főkép a nénieteknek az udvar általi pártolása a magyar főuraknál szült. A király ugyan nagy mérvben bajor neje, andechsi Gertrud, befolyása alatt állt; (»erat autem Andreas rex vir quietus et bonus, regina vero mulier virtuosa et fortis, quae femineae •cogitationi virilem animum insérais,regni tractabat negotia« mondja Theodoricus Thuringius) ; és a királyné beavatkozása a .kormányzásba és módnélküli pártolása német rokonainak annyira felbőszítette ellene a magyar főurakat, hogy a királyné életére törtek, és meg is gyilkolták, 1313-ban. (Hogy a regényes epizód,