Századok – 1894

Értekezések - GR. WILCZEK EDE. II. Endre király keresztes hadjárata - I. közl. 592

IL ENDRE KIRÁLY KERESZTES HADJÁRATA. ELSŐ KÖZLEMÉNY ííern először hangzott fel századunk közepe felé ama bizonyos, a hazafias kedélyeket felvillanyozó, de sajnos, kevés gyakorlati eredményre vezető szózat : Tengerre magyar ! ; csak késő ismétlése volt egy régi, őskori történelmünkben gyökerező, következetesen megkisérlett, de a sors mostohasága által mindannyiszor meghiúsúlt nemzeti törekvésnek. A jelen kornak, mely nemzeti létünk e hazában való ezredéves ünnepét üli, és hosszantartó tespedés után, a nemzeti szellem hatalmas megifjúlását és erőteljes expansióját éli, volt és van fentartva, a fentemlített szózatot jámbor óhajtásból a tényleges érvényesítés terére átvinni, és Magyarországnak azt adni, a mi eddig csak névlegesen volt : tengert. Közel ezer éve, hogy a tenger magyar partot mos; Ge magyar tengerré nem vált, míg a magyar ember vonakodott uralmát vele megéreztetni. Midőn a jelenkor, nagy késedelemmel de hála Isten még nem későn, a régi nemzeti mulasztást jóvá tenni készül, midőn magyar tengerészetet alkot és a magyar lobogót, magyar árúval rakodott magyai hajón, önérzetesen mutatja a földgömb legtávolabb kikötőiben is, midőn honunk lelkes ifjai mind sűrűbben adják magukat úgy a hadi, mint a kereskedelmi tengerészet szép és dicső pályájára, talán nem érdektelen •— megszívlelvén e folyóirat jelszavát: »emlékezzünk régiekről« — pillantást vetni régi multakra, és ezen pillantásból meggyőződni, miszerint a tenger és tengerészet hazánkra és nemeztünkre való roppant jelentősége már őseink előtt is tisztán állott és elismertetett; nemkülönben miszerint éppen Magyarország állami létének ifjúkorában erélyes és következetes törekvések nyilvánultak ezen irányban. Ha ezen törekvések lényegesen különböznek is a jelenkor felfogásától, és ha különösen amazok -azon epizódszerű részlete, melylyel jelen sorok foglalkoznak, •egészen más történelmi és ethikai alapon nyugszik, mégis van