Századok – 1894

Értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Diplomatikai vitatkozások 581

MÁTYÁS II.ÓRÍÁN. a király nótáriusa 1157-ben »Geythsa« alakban állít elő.4) Szolgáljanak ezek egyúttal azon szokásunk igazolásául, hogy azon királyt állandóan Gyéczának nevezzük. Jelölik a c hangot régi diplomáink z-\?\ is. mint a Geiza névnél láttuk. Az 1086-ik okirat 62. sorában »piscinam toplouuiza.« Végre az 1138-ik oklevél, melyet értekező úr még akkor nem látott, azon nyújtott z-t sz hang jelölésére is használja: »Beregzeg«, melyet Fejér Beregheg-nek olvasott a 15-dik és »Bezpremensis« a 24-ik sorban. Az esztergomi főkáptalan levéltárában őrzik. Kezdők számára megjegyezzük egyúttal, hogy ezen éven túl azon nyúlánk magas z használatáról hazai okleveleinkben nincsen tudomásunk. Magára ezen cé hang két egyenértékű betűvel szokásos jelölésére nézve kijelentjük, hogy azok nem különböznek a görög alfabet nagy és kis zétájától, mint ezekben : Z/jlog és Çijhoaiç látható. A németek széltében használták a nyúlánkabb alakot az ő most alányúló J betüjök helyett. (Lásd I. Ottó 940-diki oklevelében »herolti saljburgensis« és »in ciuitate salj diéta« szavakkal Chron. Gottwicenze I. 159. lapján.) Nem tudtunk végre a tudós biráló czáfolatából meggyőződni arról, hogy hibáztunk, midőn idézett akadémiai értekezésünkben a 14-ik lapon Orhio vagy Orchio helyett Orziot irtunk. így adtuk ezen szót latin munkánk I. kötetében is a 100-dik lapon. Mi latin és magyar z-vel adtuk, mert nem jelölhettük azt a német J-ettel, mint II. Endre, a diploma első átírója, 1213-ban a 14-dik és III. Incze pápa 1215-ben a 7-ik sorban : Orgio ; hanem azt hittük, hogy jó lesz azt magyar z-\e 1 is adnunk. Hogy Geiza király nevében nem volt hajdan cs hang, melyet ma némelyek használnak, idézzük még az 1161-diki diploma ezen sorát »Stephanus rexhungarie Gentse regis tilius« (esztergomi) és az 1188-diki kezdetét: »Bela tercius secundi Geysce regis filius« (u. o.). Mely hangoztatásra utal a III. Kelemen-féle bulla átirója is »usque ad tempóra illustris memorie Geyje regis servata.« (1187. Lib. rub. 88 1,) ') U. o. Lad. 31. fasc. I. h. 1.