Századok – 1894

Értekezések - MÁTYÁS FLÓRIÁN: Diplomatikai vitatkozások 581

DIPLOMATIKAI VITATKOZÁSOK. Örömmel tapasztaljuk, hogy ifjabh tudósaink 15 év óta a rengeteg olvasottságot igénylő oklevéltannal tüzetesebben kezdenek foglalkozni. Közkézen forognak már nemcsak a sz. Istvánnak tulajdonított oklevelek birálatos ismertetései, hanem a Xl-ik századiakon kivül, még Kálmán király diplomáiról is bővebb tudósítást nyertünk. Csak az hiányzik még, hogy a becses művekben emberi gyarlóságból felmerült téves állításokat valaki megjelölje és helyre igazítsa. Addig is, míg ezen munkára avatottabb szakférfiú vállalkozik, mi némi látszólagos tévedésekre akarjuk tudós irótársainkat figyelmeztetni. I. A »Kálmán király oklevelei« czimű munka előzményeiben jegyzetekkel találkozunk a »bakonybéli apátság javainak 1086-diki összeírásához.« »Mindezeket — irja a tudós értekező — legnagyobb részben sz. István adományából birta az egyház, sz. László megerősítésével, akit erre József apát, és utóda a mostani apát kért meg.« Következik az oklevél 63. és 64-dik sora latinul: »Hac ordinatione rex sacro beatoque Mauricio ordinavit ses Stephanus rex, quam autem et renouauit rex piissimus Ladizlaus rogatu Joseph incliti patris, et eiusdem qui nunc patrissat eodem in loco.« Meglepett minket ezen értelmezés, s kérdeztük gondolatban, mikép lehet e latin sorok nyomán azt állítani, hogy József apát, és utóda: a mostani apát kérték a megerősítést. Nem találtunk mi ilynemű magyarázatra semmi okot, s az utolsó mondatot így értettük : »József apátnak (és) ugyan-SZÁZADOK. 1894. VII. FÜZET. 38