Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Thim József: Az újabb szerb irodalom termékeiről - 559

történeti irodalom. hogy a legújabb időkig a magyarországi szerbek sorából származott a szerb fejedelemség jeleseinek nagyrésze. »Szerb királyság« czimű müve hasonló Karicséhoz, melyet magyar nyelven Hodinka Antal ismertetett. Ez is bőven tartalmaz történeti adatokat, Ezenkívül szerb nyelvre lefordította Gilferding »Szerbek és bolgárok tört,« cz. művét, megírta Miklós fejedelem halálát és Mihály trónraléptét, leírta Szerbia kolostorait ; Milós knéz a nép hagyományban, Jován gyák. Milós knéz önéletrajza, régi szerb nyomdák cz. művei pedig ujabban jelentek meg. Az orosz, szerb és crnagorczi fejedelmek számos rendjellel tüntették ki. A volt és néhány év előtt feloszlott szerb tudós társaság 49. kötetében Buvarác Hilarion » Galas« váráról értekezik, melyben 1244-ben IY. Béla magyar király két oklevelet állított ki (apud Castrum Galas). Ez a Galas az ó-szláv okiratokban »Glazs«-megye és egy hasonló nevű vár (Pucié, I. 176, Miklosics, Mon, Serb. 439), mely a bosnya király tulajdonát képezte. Dragisa. Dragisics Ivanitnak az öregapja, a kinek Lajos király 1391-ben adományozta »villain Srida in frucia Sane et villám Zabicli in pertinentiis castri Kluz«, egy 1404. apr. 1-én kiadott oklevélben őt »vir magnificus Dragisca de Glas consiliarius et fidelis noster«-nek nevezi. Egy 1285. oklevél kezdete pedig így hangzik : »Nos Radislaus, comes de Glaas, Yrbaz et Zana . . .« (Kukuljevió, Jura R. C. I. 96.) IX. Gergely pápa 1372. levelében ez a passzus olvasható: »et in comitatu de Glas, sub dominio dicti regni Hungáriáé. « Skalcié II. k. pedig ez olvasható : »item ecclesia sancti Nicolai de Galaas in metis "Wzore,« tehát Galas=Glazs vára Ozorában feküdt. Ugyanebben a kötetben látott napvilágot Mijatovics Csearmily dolgozata a »Bálsicsokról«, melyben előadja, a Balsicsok leszármazását, uralmukat Balsics Sztrasimir (1371-ig), I. György (1371—79.), Balsa (1379- 1385.), Sztrasimirovics György (1385 —1405.) alatt. A kik Bosznia, Velencze, Dalmáczia és Szerbia történetével foglalkoznak, jó hasznát veszik e dolgozatnak. Végűi a meghalt prizreni konzul, Jasztrebov közli Decsánszki Uros István szerb király általa felfedezett hrisztoulyáját, DR. THIM JÓZSEF.