Századok – 1894
Könyvismertetések és bírálatok - Thim József: Az újabb szerb irodalom termékeiről - 559
történeti irodalom, 559 Dósa parasztjai is megbecsülték, úgy állítja elénk, mintha csak utalni akarna reá, keresztény szellemben mint kellene segítni a mai pauperismuson. Felfogásának közvetlensége, a korban való elmélyedése, a sorait átlengő szeretet, mely enyhíti kritikájának élét, még kedvesebbé teszi azt az irályt, melynek szépségei könyvét mindvégig jellemzik. Magyar dolgokkal különcsebben nem foglalkozik ugyan, de mégis nagyon alkalmas reá, liogy világosabbá tegye a rend magyarországi történetét is, mert megérteti a szellemet, a mely nálunk is megteremtette ezt a rendet. MÁRKI SÁNDOR. Az ujabb szerb irodalom termékeiről. Sztanojevics Sztoján tollából közelebb két értekezés hagyta el a sajtót. Örömmel konstatáljuk ezt, mert az iró az ifjabb nemzedék egyik kiváló képzettségű tagja és szigorúan szem előtt tartva a történeti igazságot, — nagy reményekre jogosít, »Kad je umro lcrály Radoszláv«, azaz : Mikor halt meg Radoszláv király ? czímű dolgozatában Rájics János, Pejacsevics, Pavlovics Iván, Szretykovics, Kovácsevics és Jovánovics adatait felsorolja, melyek szerint Radoszláv király, hazájából száműzve, Szent-Szávához menekült, a hol némelyek szerint 1235-ben mint szerzetes meghalt, mások szerint halálának éve bizonytalan. Sztanojevics ezekkel szemben kimutatja, hogy szerzetessé történt felavatása sem bizonyos, mert Domentijan. a legrégibb forrás, erről nem tesz említést. Domentiján 1243. vagy 1253-ban irta meg Szent-Száva életét, s bajos volna elhinni, hogy ő. a ki oly részletesen irta le Szent-Száva életét, ezen fontos tényről meg ne emlékezett volna. Mennyivel hihetetlenebb lett tehát Theodosius fenti állítása, a kit a többi iró követett, a ki a XIII. században élt, és egyáltalán meg nem bizható. Ö meséli el azt is, hogy II. Endre magyar király Szent-Száva rábeszélésére áttért a görög keleti hitre, Daniló érsek és az évkönyvek szerint csak annyi bizonyítható be, hogy Radoszláv elvesztette trónját, Raguzába és Durazzóba ment (Mon. Serb. 19. 1.), felvette a szerzetesi ruhát, de halálának éve ma is bizonytalan maradt, sőt az sem valószinű. hogy száműzetése után csakhamar elhalt volna. Eszerint, tehát minden eddigi pozitív állítás Radoszláv király haláláról helyét meg nem állhatja. Tavaly jelent meg Novákovics Sztoján, jeles szerb történetíró tollából »Szerbi i, Turci XIV i XV béka, azaz: A szerbek és törökök a XTY. és XV. században -czimű 397 oldalra