Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Du Hamel de Breuil János: Jean Sobieski et sa politique. Ism. Mika Sándor 552

563 történeti irodalom. előbb feltűnően rokonszenvezett. Egyideig ugyan még elnézte, bogy Bethune marquis Varsóban valóságos magyar kormányt létesített s Felső-Magyaroszágba pénzt és csapatokat küldött, de midőn világossá lett, hogy a franCzia király sem a Mária Kazimira kívánságait teljesíteni, sem a lengyel királynak a sürgetett felség czimet megadni nem akarja, 1678-ban Sobieski megszűnt a versaillesi udvar magyarországi politikáját támogatni. Bethune összeköttetését a magyar felkelőkkel meggátolta s a csapattoborzást lengyel földön a felkelők javára határozottan eltiltotta. Bár az 1678-ban Nymvegenben megkötött béke után a magyar felkelés jelentősége a versaillesi udvâr előtt nagyon alászállott, a lengyel politika eme fordulata XIV. Lajost mégis szerfölött kellemetlenül érintette. Tudta jól, hogy az elhidegüléstől az ellenségeskedést csak egy lépés választja el s nem ok nélkül tartott attól, hogy a megsértett lengyel király családi érdekekből a bécsi udvar karjaiba fogja magát dobni. Szerette volna ezt megakadályozni ; de az okot a franczia politika vereségeért nem önmagában, hanem méltánytalanul varsói követe eljárásában kereste. 1680-ban Bethunet visszahívta s helyét Vitryvel töltötte be, a nélkül azonban, hogy ezzel a lengyel-osztrák szövetség létrejöttét megakadályozhatta volna. Csalatkozva a franczia udvarban, Sobieski és neje 1680 után határozottan a bécsi udvar felé fordultak. Reménylték. hogy fiuk Jakab számára valamelyik főherczegnő kezét megnyerhetik s a fényes házasság, kapcsolatban egy győzelmes török hadjárattal, úgy gondolták, hajlandókká fogja tenni a lengyeleket alkotmányuk olyatén megváltoztatására, hogy a lengyel korona a Sobieski családban örökössé tétessék. Igaz ugyan, hogy a lengyel udvar ajánlatait Bécsben előre kételkedve fogadták, hiszen jól tudták, hogy Vitry a lengyel király tudtával összeköttetésben áll a magyar felkelőkkel s ezeket pénzzel támogatja, de a török nagy hadi készületei 1682-ben a bizalmatlanságot háttérbe szorították. A török hadikésziiletek különben Lengyelországban is nagy aggodalmakat keltettek fel. Nem tudták, hogy a támadás, melynek czélját Konstantinápolyban szándékosan titokban tartották, valijón nem Lengyelország ellen irányul-e? s e félelem hatása alatt Sobieski keresztülvitte, hogy a krakói országgyűlés az 1683. márczius 31-én Lipóttal megkötött véd- és daczszövetséget, Vitry minden ellentörekvése daczára is, 1683. ápril 16-án szentesítette. A franczia udvar a játszmát Lengyelországban teljesen elvesztette. Általánosan ismeretes az 1683-ki török hadjárat, Bécs