Századok – 1894
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Nyomozások egy középkori magyar tudós életviszontagságainak földerítésére 387
élet-viszontagság ain ak földerítésére. 391 Ezen elbeszélés bizonyossá tesz minket afelől, hogy Makrai Benedek a bécsi egyetem tanára a párisi egyetem híres tanulójával azonos. Emellett a fölkelésben vitt szerepének jelentőségét is megerősíti. Ezt a jelentőséget nem rangjának, nem is családi összeköttetéseinek köszönhette. Az egyházi és világi méltóságok névsorában az ő nevét hiába keressük. Családjának nyomára okleveleinkben nem akadunk.1 ) Tudományos képzettsége és hírneve nem lett volna magában elegendő arra, hogy őt vezéri állásra segítse. Jelentőségének szükségkép más alapja volt. s ennek földerítésére Windeck vezet minket, amikor kiemeli, hogy actiójának kiinduló pontját O-Buda képezte. Már pedig tudjuk, bogy O-Buda volt a Zsigmond királytól alapított egyetemnek székhelye. Figyelmesen olvasva Zsigmond király levelét, abból azt a következtetést vonjuk le, hogy az a Benedek mester, a kiről beszél, a jogtudománynak tanára volt ; s azt akarja hangsúlyozni, hogy a tanár, mikor uralkodója ellen fegyvert fogott, összeütközésbe jött azokkal a tanokkal, amiket a tanszékről ő maga hirdetett. És ha elfogadjuk, hogy Benedek mester az ó-budai egyetem ünnepelt tanára volt, természetszerűen előtérbe lép az a föltevés, hogy az a csapat, a mit ő vezérelt, az egyetem ifjúságából alakult. És ez a föltevés, ha az nem téves, nemcsak magában véve nagyérdekű tényt illusztrál ; hanem középkori műveltségtörténetünk egyik rejtélyét meglepő módon oldja meg, az ó-budai egyetem homályos történetét deríti föl. Erről a főiskoláról igen keveset tudunk. Fennállása felől a legelső tudósítást IX. Bonifácz pápának 1395. október 6-án kelt az a bullája tartalmazza, a mely Lukács ó-budai prépostot Stat Aide Offen gewonnen do überzog in des Königs Volck Herr Stibor und Herr Subar und triben in Offen. Also im dem Velde wart er gefangen und in Eisen gesmidet.« Mencken. Scriptores rerum germanicarum. I. 1085. J) A Makra sem mint család-, sem mint helység név nem fordul •elő Fejér Codex Diplomatieusában. Csak mint aradmegyei helység neve, 1412-ben.