Századok – 1894
Tárcza; Állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 378
« tarcza. .179 Akadémia Történelmi Bizottsága felvette programmjába hazánk gazdaságtörténetének megírását, is. De hogy lehessen ilyen munkát megirni, mikor az adatok nincsenek összegyűjtve s tulajdonképpen még semmi sincs előkészítve ? Ami szakfolyóiratainknak megszabott programmja van s gazdaságtörténetünknek oly gazdag anyaga van, hogy annak magának kell egy külön folyóirat. A »Gazdasági Egyesület« segített ezen a bajon s e czélra egy külön »Szemlét« alapított, melynek első füzete immár meg is jelent. Mult füzetünk mellett, szétküldtük e vállalat előfizetési felhivását, azzal a meggyőződéssel, hogy olvasóink, belátva annak rendkívüli fontosságát, sietni fognak támogatásukkal létrejöttét és fennállását biztosítni. A folyóirat szerkesztője Paikert Alajos, segédszerkesztője Tagányi Károly, a ki már eddig is e téren nevezetes előtanulmányokat tett s gazdag ismereteivel ós erős kritikájával nagy szolgálatokat fog a vállalatnak tenni. A folyóirat évenkint öt füzetben jelenik meg s feldolgozott tanulmányokat és adatokat, fog közölni. Tagtársaink e folyóiratot két forint kedvezményi áron szerezhetik meg. Az első fiizet gazdag és változatos tartalommal bir : négy önálló czikk van benne Galgóczy, Acsddy, Tagányi és Rodiczky tollából s az »Adatok«-lioz Pettkó Eéla, Acsddy, Kőszeghy Sándor ős Raisz Gyula járultak igen becses és érdekes közleményekkel. Ismételve melegen ajánljuk e vállalatot olvasóink figyelmébe. Az agricol természetű Magyarországon kiváló fontossággal bir e vállalat — mert csak akkor, ha gazdaságtörténetének adatai együtt lesznek, fogjuk régi történetének egyik-másik problémáját igazán megérthetni. — »A MAGYAR KÖNYVSZEMLE« folyó évi első füzete mult hó közepén elhagyta a sajtót. Szerkesztésével a vallás- és közoktatásügyi minisztérium Schőnherr Gyula vál. tagtársunkat bízta meg. A mult évben megindult új folyamnak a jelen évi folyam második kötetét képezi, s ezzel a Könyvszemlére nézve egészen új aera kezdődik, mert mint tudva van, évek hosszú sora óta a Szemle már nem folyóirat, hanem a megjelenésre nézve időhöz nem kötött évkönyv volt. Igaz, hogy tartalma mindig becses és érdekes volt, de a bibliophil közönséggel minden contactusát elvesztette, a magyar könyvészeti irodalomnak nem kis hátrányára. A már csak »ugy nevezett« folyóirat közönségének legnagyobb részét elvesztette s az új szerkesztőnek úgy keilend azt most visszahódítni. S ez, úgy hisszük, meg is fog történni, mert az első füzet gazdag és változatos tartalma garantiát ád a nagy közönségnek, hogy az új vállalat azt teljes mértékben megérdemli. Képviselve van ebben a fűzetben a bibliographia, könyv- és levéltártan s ezeknek irodalma, és kellő figyelem van fordítva a külföldi ez irányú mozgalomra. Első czikkét Rátli György irta, a kitűnő amateur és gazdag ismeretekkel biró gyiijtő, ki megkezdi uniçumai-
