Századok – 1894

Tárcza; Önálló czikkek - Tagányi Károly: Vélemény a megyei monographiák tervrajza ügyében 364

.376 tárcza. Földesúri hatalom alatt nem álló községeknél, városoknál a birtoklás kérdése nem jöhet szóba, mert az egyes városi telkek külön történetét megírni alig lehetséges. Itt tehát e helyett, az illető város általános története Írandó meg. Hogy aztán a monographus a városnak csak külső közszereplésére szorítkozzék-e, avagy a belső polgári életre is kiterjeszkedjék : az ismét egyéni hajlamaitól s körülményeitől függ. E kérdés annál kevésbbé bírhat fontossággal, mert hiszen a munkafelosztás elvének itt is előbb-utóbb érvényesülnie kell. Előreláthatólag minden város külön meg fogja Íratni a maga monographiáját s csak átmeneti dolog, ha ezt most még a megyei monographustól kell várnunk. 5. Következik a birtokos földesurak alattvalóinak, vagyis a község lakosságának történetére vonatkozó adatoknak csoportosítása, és pedig 1. a nemzetiség, 2. a vallás, 3. a lakosság száma s 4. jobbágyi állapotuk (szolgálmányaik s egyéb viszonyuk a földesurakkal szemben) szempontjából. Itt természetesen valami összefüggő fejtegetésről szó sem lehet, hanem csak egyes amúgy is igen gyéren található adat-töredékek összeállításáról. 6. Ugyanilyen természetű adatösszeállítást képez mindaz, a mi a község területére vonatkozik. Ilyen csoportok alkothatók : 1. a lakóhelyek számára, 2. városoknál az utczákra, 3. középületekre : a) világiak és b) egyháziakra (itt lehet elmondani a templomok, kolostorok, plébániák stb. történetét), 4. a község területén található közgazdasági intézményekre (híd és révvámok, bányák, vásárok, malmok, czéhek stb. stb.) vonatkozó adatokból. Es végűi 5. összeállítandók a község határában lévő különböző határrészek elnevezései a legrégibb kortól mostanáig, azért is, mert ezek a határnevek fogják eligazíthatni a monographust az elpusztult falvak fekvésére, lakosainak nemzetiségére stb. nézve. Ezekből állana az egyes községek története, természetesen »mutatis mutandis« a szerint, a milyen községgel s a milyen adatokkal van dolgunk. Ezek tennék ki összesen a megye részletes történetét, a melynek beható ismerete után, a monographus ezekből minden általánosabb jellemű mozzanatot a megye általános történetében is képes lesz értékesíteni. II. Természetesen ezt az általános történetet körülírni alig lehetséges, mert nem a megye, hanem éppen X vagy Y megye történetéről van szó. E történet pedig megyéről megyére a legkülönbözőbb elemekből szövődik. Itt kerül feldolgozás alá minden adat, amely az egész területre vonatkozik, avagy arra nézve bármi fontossággal bír. Ide tartoznak a területet időnkint érő külhatások, természetesen csak azok következményeiben. Ide tartozik az illető megye egész hivatalos élete, közszereplése. De kétségtelen, hogy itt is mindent az illető teriilet szempontjának kell dominálnia.