Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Baddeley; Charles III. of Naples and Urban VI. Ism. K. L. 360

360 történeti irodalom. 360 3. 1521. julius 1. kelettel Lajos király Budáról felhívja Budissin város polgármesterét és tanácsát, hogy a fenyegető török veszedelemmel szemben küldjenek segítséget : »etlichs Zaal des volkgs mit puchssen, puluer, Maister, die zu solchen gebraucht werden, und ander kriegsleuffitige Zwgehorung«. (Eredeti német nyelvű levél.) 4. 1521. november 11. kelettel Lajos király kijelenti a felső-lausitzi rendeknek, liogy a kért segély helyett általuk felajánlott 4000 rajnai forintot elfogadja s elrendeli, hogy azt Boroszlóba küldjék a Fuggerek megbízottjának Pichlern Jánosnak kezéhez. (Német nyelvű eredeti levél II. Lajos viaszpecsétjével és sajátkezű aláírásával.) 5. 1522. deczember 27. kelettel Lajos király Prágából Károly münsterbergi herczegnek, felső-lausitzi helytartónak meghagyja, hogy a felső-lausitzi rendektől a török ellen segítséget eszközöljön ki. (Német nyelvű másolat.) 6. 1525. deczember 14. kelettel Lajos király Budáról meginti a felső-lausitzi rendeket, hogy a vallási téren minden újítástól óvakodjanak s kéri őket, hogy miután a következő nyáron a török ellen személyesen hadjáratra készül, küldjenek neki segítséget. (Német nyelvű másolat.) M. S. »Charles III. of Naples and Urban VI.« By St. Clair Baddeley. London 1894. XIV és 159 lap; 9 képmelléklettel. Heinemann kiadásában. Nápolyi Janka életírójától (lásd Századok 1893. 547. lap.) egy újabb könyv jelent meg, az előbbihez hasonló igen csinos kiállításban. Ami a történeti apparatust illeti, szerzőlényeges haladást mutat. Ugyanis míg előbbi műve megírásánál magyar forrásokból csak Theinert és Vámbéry angol nyelvű kis történetét ismerte, a jelen életrajznál Thuróczy, Bonfinius, Baynaldus, Fessier és Horváth Mihály neveivel is találkozunk már az idézett munkák közt. Sőt szerző már fölhasználta Camera könyvét is és úgy látszik Muratori köteteiben is sűrűbben és több gonddal és kritikával böngészett. Haladást mutat még az is, hogy a magyar dolgokat egészen tárgyilagosan beszéli el és nincs semmi nyoma azon epéskedésnek és vak, magyarfaló ellenszenvnek, mely előbbi művének értékét mint történeti munkát, teljesen tönkre tette. Az újabb magyar kutatásokról azonban még gyanítása sincs. A közlött képek közül megemlítendők Kis Károly arczképe, mely a forrás megnevezése nélkül Summonte egy kopott gyarló metszvénye után van másolva; és Nápolyi László diszes síremlékének fény-