Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Széll Farkas: Bessenyei György két kiadatlan munkája. Ism. dr. Illésy János - 358

358 történeti irodalom. 358 Bessenyei György : A Bihari Remete vagy a világ így megyen. — Holmi. — Debreczen. Nyomatott a város könyvnyomdájában. MDCCGXCIV. - XXXII + 168 lap. A nagynevű ős iránti kegyelet tiszteletreméltó nyilvánulása e könyv. Bessenyei Lászlóné Hegyessy Lujza űrnő bocsátja benne közre az irodalmunkban kórszakot alkotott gárdista, Bessenyei György kéziratban maradt két érdemes munkáját, egyesegyedűl az irodalomnak kivánván önzetlen szolgálatot tenni, kizárván az anyagi haszonnak még a lehetőségét is, midőn a könyvet a kereskedői forgalom mellőzésével ajándékúl küldi meg az iskoláknak s az irodalomtörténet barátainak. Előszót Széli Farkas, társulatunk választmányi tagja s a Bessenyei család rokona írt a könyvhöz, azzal a nemes lelkesedéssel és ügyszeretettel, melylyel a Nagybessenyei Bessenyei család történetét is megírta. Előszava azonban több a közönséges előszónál egy kis tanulmánynyá szélesedik ki. XTjabb adatokkal gazdagítja a költő-bölcsész Bessenyei György életrajzát, melyet már az imént említett családtörténeti monographiában is sok tekintetben megvilágított. Jelenben Bessenyei életpályájának leghomályosabb, legproblematikusabb részét : vallásváltoztatását igyekszik földeríteni. Eddig úgy tudtuk, hogy a gárdistaságot ott hagyott Bessenyeit — megszűnvén a bécsi udvarnál a protestánsok titkos ágense lenni — a bécsi élethez, mint szellemi központhoz való könnyen érthető csökönyös ragaszkodása és a megélhetés kényszere űzték a prozelytákat szenvedélylyel halászó királynő horgára. Ez a tény azonban Széli Farkas jelen kutatása folytán, — melyhez legtöbb anyagot a debreczeni egyházkerület és collegium levéltárai szolgáltattak, — más színben áll előttünk. Először is megtudjuk, hogy ő nem titkos ügyvivője volt a protestánsoknak, hanem Mária Terézia előzetes beleegyezésével s a ref. egyházkerületek jóváhagyásával Beleznay Miklós tábornok, főcurator által kinevezett consistorialis secretariusa. Megtudjuk továbbá, hogy e hivatalát a lehető legnagyobb odaadással vitte, még pedig minél szabadabb szellemben. S éppen liberalismusa, nem pedig hanyagsága, okozta vesztét. A felülkerekedett prot. orthodoxia, mely különösen a debreczeni superintendentiában talált hálás talajra, egyre növekvő bizalmatlansággal szegült Bessenyeinek még olyan szabadelvű és közhasznú törekvése ellen is, a minőt a nagyhorderejű Ratio Educationis elfogadtatása körűi kifejtett. — Viszont ő se igen kímélte ellenfeleit. Szabad nyelvével és pennájával magára haragította az egyre nagyobb tekintélynek és befolyásnak örvendő gr. Teleki Józsefet is, a kinek elvégre sikerűit, Belez-