Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt. Ism. Huber A. 338

történeti irodalom. 339 honfoglaláskor megszállották és itt kell a Gyulák birodalmát keresni, a mint hogy már »Geschichte Österreichs« czímű munkámban azon nézetet fejeztem ki, hogy Erdélyt nem I. László idejében szállották meg a magyarok, hanem az már Szt. István birtokában volt. A megyékre vonatkozólag Pauler azon nézetet vallja (I, 32), hogy a comes hatalma minden lakosra kiterjedt. Éles elmével állapítja meg a területet, melyet I. Béla mint berezeg kapott (I, 125). Sikerültnek tartom annak bizonyítását is, hogy »Ladislai I. Decretum III« e király uralkodásának utolsó idejében és nem mint Büdinger vélte, Salamon és Géza közös uralkodása alatt keletkezett (I, 565. Jegyz. 284). A székelyekre vonatkozólag a szerző úgy véli, hogy ezek (az oláhokhoz hasonlóan) Kálmán király óta, mint pásztorok, kisebb csapatokban vonultak északnyugot felül a meszesi szoroson keresztül Erdélynek akkor még csaknem teljesen lakatlan keleti részeire (I, 283 és 599). Éles pillantással tisztázza a politikai és személyes pártoskodásokat és a belháboruk okát V. István alatt és IV. László első éveiben, mi e czikk írójának nem volt lehetséges, mivel a magyar nemes családok genealógiájának részleteit eléggé nem ismerte. Az első excursióban éles elmével mutatja ki egyes oklevelek meghamisítását (a pannonhalmi apátság alapító oklevelét is ide számítja) legnagyobb részben vagy egyházi intézetek vagy nemesi családok érdekében. A szerző történelmi előadásának nagy része fölött az ítélet attól függ, hogy elfogadjuk-e nézetét vagy sem a képes krónika és az ezzel rokon források keletkezési idejéről és értékéről. Szerző a képes krónikában három részt különböztet meg. Az első, melyet Kézai is használt, legkorábban IV. Béla utolsó éveiben keletkezett, mivel a genealógiai adatokban a különböző nemzetségek képviselői gyanánt oly személyek említtetnek. kik ama korban vagy V. István alatt szerepeltek. Ezen krónika alkotó részeit a (jelenlegi alakjában a XIV. századból származó) zágrábi krónika segélyével is meg lehet állapítani, mivel ez a krónika, mely a királyokról, uralkodási idejükről stb. ad rövid értesítéseket, a képes krónika adataival megegyez. De mivel a megegyezés csak II. Endre koráig észlelhető s mivel különben is oly adatokra találunk, melyeknek keletkezése 1205 után, vagy legalább is 1215 és 1222 között történhetett (lia az illető adatok nem későbbi betoldások), fel kell vennünk, hogy Kézai és a többieknek közös forrása egy még régebbi, II. Éndre korának első felében készített feljegyzésen alapul. A képes krónika második (vagy tulajdonképen első ?) része több tekintetben a XIII. század végén vagy még később SZÁZADOK. 1894. IV. FÜZET. 23