Századok – 1894

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: A „bűbájos” Báthory Anna 298

A »BŰBÁJOS« BÁTHORY ANNA. Somlyai Báthory István váradi kapitány, István lengyel király unokaöccse 1601. február 24-én őseihez költözködött. Három kiskorú árva maradt utána: Gábor és Anna, a kik első feleségétől Bebek Zsuzsánnától születtek, meg András, kinek édes anyja a lengyel Kostka Zsófia vala. Báthory István országbíró, hatalmas nemzetsége úgynevezett ecsedi ágazatának utolsó sarja, Bebek Zsuzsánna gyermekeit örökbe fogadta. A fiu akkor töltötte be a 12 évet, a leány 7 esztendős volt. „ Gábris vitéz" már megtudott volna állani a maga lábán is, de kis huga bizony még rá volt szorulva a gondviselő kezekre. Ecsed várában azonban fénytj pompát, gazdagságot eleget, de második édes anyát nem találhatott.1

) Az országbíróné Homonnay Drugeth Fruzsina nem igen ragaszkodott Annához. Magának nem voltak gyermekei s így nem is ösmerhette azt az érzést, mely a boldog anya szivét az elhagyott árva szeretetére indítja. Báthory nagylelkű, sok tekintetben nemes gondolkozású, de magába zárkózott, rideg, parancsoláshoz szokott ember volt. Nagyobb urat nem ösmert magánál s határtalan büszkeségében még királya előtt se hajlott meg. Az országbíróságot is csak oly föltétellel fogadta el, hogy ne kellessék neki az eskületétele végett Prágába fáradnia.2) Végrendeletében pedig tiltakozott az ellen, hogy ') Báthory Gábor 1589-ben, Anna 1594-ben született. (Szilágyi Sándor : Báthory Gábor fejedelem története 4. és 58. 1.) a) Szamosközy beszéli, hogy mikor Rudolf császár 1604-ben pénzt kért tőle kölcsön a háború viselésére, hogy annak fejében birtokot ad neki, a hozzá küldött követet három napig maga elé sem bocsátotta. Végre audientiára hivatá s egész udvara szemeláttára sokáig még le se