Századok – 1894

Tárcza; Állandó rovatok - Vegyes közlések - 274

276 táiicza. melyek hazánk akkori történetéhez rendkívül sok becses és érdekes adatot szolgáltatnak. A bizottság elhatározta megkérni a gróf Wasscsaládot, hogy a naplókat lemásoltatás és kiadás végett engedje át a bizottságnak s egyúttal köszönetet szavazott Thaly Kálmánnak. — BÉKEFY KÉMIG tagtársunk és egyetemi m. tanár, ki a cisterci apátságok monographiáján dolgozik s ebből a két első kötetet már közzé is tette, immár alapvető nagy munkájának harmadik kötetével is elkészült s az a napokban fog megjelenni. E nagybecsű munkának egy részét, mely a czikádori apátság megalapításával s székhelyével foglalkozik, márcziusi választmányi ülésünkben szerző felolvasta. Felolvasásának terjedelmes kivonatát bemutatjuk olvasóinknak, kik azt bizonynyal tanulsággal s élvezettel olvasandják. Előre is figyelmeztetjük olvasóinkat e nagybecsű alapos munkára. — A CSANÁDI PLÉBÁNIÁK TÖRTÉNETE. Az ősrégi csanádi egyházmegye főpásztora, Dessewffy Sándor, dicsérendő módon örökíti meg a millenáris ünnepet. Ez évi IV. sz. körlevelében felhívást intéz papságához, hogy gyűjtsék össze azon anyagot, mely a csanádi egyházmegye plébániáira vonatkozólag a történelmi forrásokban, levéltárakban, a plébániák házi krónikáiban, anyakönyveiben, a községek irattáraiban, az élő hagyományban fennmaradt. Az összegyűjtésre vonatkozólag hét pontba foglalt szakszerű utasítást ád. Az így gyűjtött anyagból azután megiratja az egyházmegyei plébániák és fiókegyházak történetét. A becsesnek Ígérkező mű 2—3 kötetre fog teijedni s része leend a csanádi püspökség és káptalan később megírandó nagy monographiájának. Kívánatos lenne, hogy a jó példa egyebütt is hasson. — CSARADA JÁNOS egyetemi tanár s tagtársunk előfizetési felhívást bocsátott ki következő czimű munkára:'»A nemzetközi jog története a legrégibb időktől a vesztfáli békéig, különös tekintettel Magyarország nemzetközi viszonyaira a középkorban«. A munka három részre van osztva, mely közül az első alapvető bevezetésnek van szánva. A második rész a nemzetközi jog történeti fejlődését adja elő a legrégibb időktől a római birodalom bukásáig. A harmadik rész a nemzetközi jog történeti fejlődését tárgyalja a népvándorlástól a vesztfáli békéig. A munkának ez a része legterjedelmesebb, s ez tárgyalja hazánk nemzetközi viszonyait a középkorban, jelesül a magyar királyság alakulását, a királyi hatalmat és annak jellegét, az idegenek jogait, a zsidók helyzetét, a kereskedelmet, a jogi életet. Magyarország függetlenségét. A pápák beavatkozását az ország belső ügyeibe, a magyar királyok külügyi felségjogát. Magyarország rangját az európai államok között. Magyarország politikai és nemzetközi jelentőségét a középkorban. Mint e rövid tartalom is mutatja, egy nagyobb alapvető s valóban hijányt pótló munkával fogja gyarapítni irodai-