Századok – 1894

Tárcza; Önálló czikkek - Dr. Békefi Remig: A czikádori apátság megalapítása és színhelye 261

tárcza. 267-A polgárháború első ténye a czikádori apátság szomszédságában folyik le. Turóczi szerint a nép Czikádort —• a hol tábort ütöttek — »Zek«-nek nevezte. Bonfini a csata lefolyását Bátta alá, »ad monasterium Zeghzardom« teszi. Abban ugyan téved, hogy »Zeghzard« kolostor Bátta alatt volt ; valamint abban sincs igaza, —• ha ugyan • Szekszárdról beszél — hogy az ütközet a »Zeghzard« melletti kolostornál ment végbe. De úgy látom, Bonfini fejében nem is Szekszárd forgott, midőn »Zeghzard«-ot írt. Hiszen ő maga nyomban közelebbről így határozza meg a »zeghzard«-i kolostort : a Dunához ötezer lépésre (passas) esik s most »Zek«-nek hivják. Szóval Turóczi és Bonfini szavaiból megtudjuk, hogy Czikádort másként »Zek«-nek, vagyis »Szék«-nek nevezték ; hogy ez a széki kolostor a Dunától csak ötezer lépésre volt ; s hogy az említett döntő ütközet itt, és nem Czikó mellett —- ahol egyébként nagyobb ütközetre alkalmas terület sincs — történt. A XV. század közepéről van oklevelünk, melyben ezt olvassuk : »pro ... abbate Emerico monasterii de Zeek, sive de Chykador« • Sőt már a XIV. század vége felé szerepel Mihály apát, kit ugyanazon ügyben okleveleink mnjd széki, majd czikádori apátnak neveznek. Oklevéli úton is meggyőződhetünk tehát, hogy Czikádor és Szék ugyanazon helyet jelentik. Most már azon előnyös helyzetben vagyok, hogy, lia akár Szék, akár Czikádor helyét sikerűi megjelelni, megtaláltuk egyúttal az apátság szinhelyét is. Széket és Czikádort okirataink kivétel nélkül a pécsi egyházmegyében helyezik el. S itt tényleg ma is van három Szék nevű hely : Báttaszék, Magyar-Szék és Német-Szék. Kérdés tehát, melyik a három közöl a mi Czikádorunk ? Magyar- és Német-Szék (Baranya vármegyében) szóba sem jöhet. Mert mindkettő ősi birtoka a pécsi káptalannak, — s így cziszterczi apátság keletkezésére ki van zárva a lehetőség. De meg Bonfini, mint imént említém, Széket a Dunához csak ötezer lépésre teszi. Széket (Czikádor) annyira közel látták a Dunához, hogy van okiratunk, mely 1460-ban már nem is Tolnába, hanem Bodrogvármegyébe helyezi. Egy 1323-iki oklevél meg Széket Báthterem szomszédságában, tehát szintén a Duna közelében látja. Ezen érdemben azonban döntő bizonyítéknak a cziszterczi rend belső szervezetéből vett adatot tekintem. A cziaztercziek, rendi szervezetöknél fogva, a földművelésre nagy súlyt fektettek. Földjeiket saját kezök munkájával művelték. Másrészről szigorú kolostori életet folytattak. S így a dolog ter-