Századok – 1894

Könyvismertetések és bírálatok - Oláh György: Békésvármegye 1848–1849. Ism. Rozvány György 254

256 történeti ikodafiom. Miután tudjuk, hogy a szabadságharczunkra következett absolut korszak minden nyomot, adatot, mely a letűnt dicső múltra vonatkozott, különös gonddal felhajhászott és meg-semmisített, csodálni lehet szerző nagy fáradságát, melylyel -ennyi adatot összeszedni és a megsemmisüléstől megmenteni képes volt. Terem nem lévén itten szerző művének részletezésére, csak röviden említek meg abból egynémelyeket. Műve elején felemlíti azt. amiről Kemény Zsigmond »Forradalom után« czímű müvében megemlékezik. A legrosszabb auspiciumok közt derűit fel az 1818-ik évi nagy mozgalmaknak iiajuala. A Békésmegyében foganatosított urbérszabályozások miatt elkeseredett jobbágynép, azonnal az 1848. mártius 15-ike hírének hallására, lázadásban tört ki. Több elkülönített földesúri legelő s más egyéb birtokrész a jobbágyság által erőszakosan visszafoglaltatott. A megyének rögtönitélő bíróságot kellett felállítani, mely tömegesen Ítélte el a lázadók kolomposait és záratta be a megye börtönébe. De. mert a földesurak egy része az elfoglalt birtokrészeket a volt jobbágy kezén hagyta és maga a megye a börtönbe zártak nagyobb részét szabadon bocsátotta; másrészt ekkor már a nép a haza több oldalróli megtámadásáról is értesült, e körülmények nagy változtatást tettek kedély állapotában. Előbbi lázongásuk és rakonczátlanságukat a minden áldozatra kész hazafisággá változtatták. Felemlíti szerző a világtalan báró Wesselényi Miklósnak a pesti radikális körben 1848. april 29-én tartott vak-látnoki jóslatát, ki már ekkor megjövendölte az illyrek és horvátok fellázadását, az orosz kormány czélzatát. Fegyverre szólít mindenkit, ki azt valamennyire is bírja. Majd közöl egy hivatalos jelentés curiosumot is Bogyó .János törvényszéki ülnöktől, az alispánhoz, 1849. aug. 13-ról, melyben jelenti, hogy tegnap délután 2 órakor (aug. 12-én) Bohusnak világosi kastélyában több muszka- és magyar tábornok jelenlétében a nagyszerű béke megköttetett, melynek főbb pontjai : Leichtenberg berezeg koronáztatik meg magyar királynak, — a független magyar felelős minisztérium visszahelyeztetik, — nemzeti bank felállíttatik, — a magyar bankjegyek arany és ezüsttel váltatnak be, — 30 ezer muszka a határszélen marad, míg Leichtenberg uralkodása és a haza békés nyugalma biztosítva leend. Elbeszéli : a világosi fegyverletétel után mikép érkeztek a muszkák a fogoly honvédtisztekkel Gyulára. Mint szedettek •-el ezektől a kardok, és a honvéd-tábornokoknak minden javai.