Századok – 1894

Értekezések - ÉRDÚJHELYI MENYHÉRT: A karlóczai patriarkátus és a boszniai gör. kel. egyház 224

isi A BOSZNIAI GÖR. KEL. EGYHÁZ. 235 Ezek alapján Milas sürgeti a karlóczai patriárkátushoz való csatolást.1

) E kérdés akkor vált aktuálissá, midőn Bosznia és Herczegovina occupácziója után monarchiánk közös kormánya e tartományokban a gör. kel. egyházat ujjá szervezte. A karlóczai patriárka felszólította a szerb püspököket, hogy ez ügyben közöljék vele nézeteiket; mire a püspökök kifejezték a visszakapcsolásra vonatkozó óhajukat. A patriárka a szerb püspöki karnak egyhangú véleményét benyújtotta a kormányhoz, mely — úgy látszik opportunitás^ szempontból — félre tette ezen kényes ügy aktáit s azóta a hivatalos világ mit sem tud a visszakebelezésről.2) Midőn a szerb patriárkátusnak viszontagságteljes múltján keresztül tekintek, látom abban mint morális középpontban a szerbség életét, vágyait. Ezen nemzeti egyház főnökség a nemzeti életnek vallásos symboluma; vagy hogy Niketics szavaival éljek: »a szerbség erkölcsi képviselője.«8

) Eényének emelkedése a szerb nemzet dicsőségének emelkedését jelenti ; pusztulása azonos a szerbség veszedelmével, jogviszonyainak kuszáltsága jelzi a szerbség szétdaraboltságát. A patriárkátusnak a szerbség nemzeti életével való viszonyában látjuk tipikus kinyomatát a nemzeti aspiráczióknak. Mint észleltük : az érsekség alapítása összeesik a keletkező szerb állam consolidácziójával s magában rejti a nemzet külpolitikáját. A patriárkátus szervezése-egykorú és összefügg a nagy szerb császárság megalkotásával. A török háborúk idején beállott keveredés tisztultával a patriárkátus és a szerb egyház — mint a nemzeti, eszmék végső menedékének —4) oltalmában, fényének emelésében jelentkezik a két részre osztott szabad szerbség vér szerint való testvériségének érzete. A XIX. században beállott balkáni átalakulások után mutatkozó tendencziák kifolyását képezik a szerbség szétdaraboltságának s ebből származó öszszegubanczolt jogviszonyainak. Egyik része önálló országot azon argumentumokat veszszük figyelembe, melyeket Milas idézett nézetének bizonyítására felhoz. Midőn ezt teszszük, sajnálattal constatáljukT hogy e tudós férfiút a politika megtántorította. 0 Milas i. m. 16. 8) Ezen tárgyalások 1879. évben folytak. Ezúttal csak annyit állíthatok teljes bizonyossággal, hogy a szerb püspöki kar ezen kérdésben nyilatkozott s a visszakebelezés mellett foglalt állást. Minthogy jelenleg a pátriárkái palota építése folytán a levéltár rendezést igényel, az iratokat szám szerint nem idézhetem. Tyirics titkár, kinek kezein az iratok, keresztül mentek, idő közben meghalt s ez megakasztotta kutatásaimat. ") Glasnik. XXXI. 86. «) ÍJ. ott. 70.