Századok – 1894

Értekezések - ÉRDÚJHELYI MENYHÉRT: A karlóczai patriarkátus és a boszniai gör. kel. egyház 224

isi A BOSZNIAI GÖR. KEL. EGYHÁZ. 233 írsekségekről, melyek a pétyi patriárkátus alá tartoztak.1

) Hiszen Budán és Újvidéken, Temesvárott soha sem volt szerb érsekség! Tehát 1715-ben még azt sem tudták, mily egyháztartományok tartoznak Pétyhez. Nagyon sokat hánytorgatják Gyakovics Izsaiásnak, Podgorcsanin Szofronnak és Popovics Yinczének azon tényét, hogy megválasztatásukat jelentették a pétyi pátriárkának. Azonban a szerb írók is elismerik, hogy ezek csak mint öregebb érseknek tettek jelentést, egyébiránt Pétytyel semminemű összeköttetésben nem voltak, attól nem függőitek.3

) Ez volna tehát a pétyi patriárkátus apologétáinak legerősebb argumentuma. De ez sem bizonyít egyebet, mint hogy a pétyi ál-patriárka és a karlóczai érsek egymástól fijggetlen főpapok voltak, esetleg amaz emennél öregebb volt. Ámde ha tekintetbe veszsziik az akkori zavaros viszonyokat és számításon kiviil nem hagyjuk a bécsi pressziót, úgy az egész tisztán áll előttünk s azt egyébnek nem tekinthetjük, mint az illetők gyöngeségéből származó •s a szerbség nézetével éppen nem egyező következetlenségnek. Mindezek után kétségtelen história tény gyanánt kell tekintenünk, hogy a karlóczai szerb patriárka a pétyi pátriárkák utóda, birtokosa azon széknek, melyen Nemanyics Száva, a szerb hierarkia alapítója ült. Csarnojevics magával hozta Magyarországba a szerb pátriárkái méltóságot, mint ezt a magyar-barátsággal éppen nem gyanúsítható szerb írók is • elismerik.®) Ha pedig a karlóczai főpap a szerbek patriárkája, ebből szorosan következik, hogy a boszniai és herczegovinai szerb hierarkia, sőt az egész balkáni szerbség egyházi tekintetben a .lcarlóczai patriárkátus alá tartozik. Ez már azon fönnebb jelzett tényből is látható, hogy Száva Herczegovinában püspökséget alapított, a szarajevói püspökség pedig az általa alapított -dabari püspökségből származott. Azért Rádics határozottan azt tartja, hogy a boszniai és herczegovinai szerb egyház leánya a szerb patriárkátusnak. következésképpen a karlóczai patriárkátus alá kell azt rendelni.4

) Ezen kiváló szerb író azon Krizánt szerint a következő egyházmegyék tartoztak a pétyi patriárkátus alá : 1. Az ottomán uralom alatt: a skoplyei, prizreni, hercegovinál. raskai, szarajevói, belgrádi, temesvári, válvevói metropoliták, szamokovi, küsztendili, nisi, sebesi érsekek és a cetinyei püspök ! — A német uralom alatt : a budai, karlóczai, bácsi érsekségek, a jenői, gyulai és pozsegai püspökségek. •— Letopis. Knj. 150. -—• 73. s) U. ott. 75. 3) Niketies, kit a szerbek is sovinisztának neveznek. Glasnik. XXXI. 70. *) Rádics i. m. 25. 31.