Századok – 1894

Értekezések - ÉRDÚJHELYI MENYHÉRT: A karlóczai patriarkátus és a boszniai gör. kel. egyház 224

228 A KARLÓCZAI PÁTRIÁI!KÁTÜS és balkáni szerbség: a Magyarországon, Szlavóniában, Illyriában, Moesiában, Albániában, Görögországban, Bulgáriában.. Herczegovinában stb. lakók érsekének nevezik. Csupán a bécsi. Hof-Kriegs-Rath politikájára vezetendő vissza a pátriárkái czím elhagyása, mivel e czím az ország rendéinél s a katolikus, főpapságnál2) resenzust keltett. Mindazáltal Csarnojevics ésutódainak hatáskörét a diplomák érintetlenül hagyják, sőt annak régi méltóságát megerősítik.3

) Legszembeötlőbb bizonysága állításomnak magának a szerbségnek törekvése a következő évkörben. A szerbek csakugyan a karlóczai főpapot tartották szent Száva utódának s ezen nézetüknek kifejezést adtak az 1722. évi újvidéki kongresszuson. A jelzett évben Popovics Yincze karlóczai metropolita coadjutorává cum jure successionis megválasztották Petrovics Mózes belgrádi érseket. Ezen határozat szerint akár egyiknek, akár a másiknak előbb bekövetkezendő halála után a két érsekség ipso facto egyesítve lesz. Különben előre látható volt, hogy a karlóczai érsek fog előbb elhalni,4) A kon-, gresszusi határozat direct czélja volt a két érsekség egyesítése ; mit annál inkább reméllettek, mivel Szerbia azon időben császári kormányzat alatt állott, U. is a mint Belgrád 1717-ben monarchiánkhoz lett csatolva, a Novákban székelőgör. kel. szerb püspök joghatósága az egész Neo-acquisticumra kiterjedt.5) A püspök a bécsi kormány beleegyezésével, érseki czímet vett fel ;6

) azonban a szerb nép másképp fogta fel a dolgot s a császári privilégiumokra támaszkodva, az összes szeibség egyházi főhatóságának egységét hangsúlyozta, mivel a piivilegiumok »az egész rácz nemzet és szerb népre« vonatkoznak.7) I. Lipót 1691. évi diplomájában az érsekválasztást illetőleg így intézkedik: »Szabad legyen nektek magatok közt saját hatalmatokkal választani szerb nemzetiségű és nyelvű érseket, kit egyházi és világi rendeitek akarnak . . . . azon kiváltságok alapján, melyeket elődeink, a dicső magyar királyok ') Az 1751. évi országgyűlés a nem egyesült görög szertartásúak állítólagos patriárkája ellen panaszkodik. — Szalay, i. m. 55. 1. a) Radies, i. m. 30. 1. 3) Decrevimus, ut et memorato archiepiscopo veiusta dignitas ct episcopos sui rítus promovendi facultas, siquidem de jure et more ejusdem ritus sui competeret. — l'rivilegia. 14. •) Karlóczai szerb pátriárkái levéltár. Fase. Act. ab A. 1720 — 1731. Nro 35. Langer, Serbien unter d. kais. Regierung, 1717 —1739. IS-1. s) 1720-ban nevezte ki a császár Petrovics Mózest belgrádi metropolitává. Langer, i. m. 191. ') Orsz. levéltár. Eccl. F. 59. Nr. 20.