Századok – 1894

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Szabó Károly emlékezete 195

SZABÓ KAROLY EMLÉKEZETE. 20a-sziráki kerületi ügyvéd és Nedeczky Anna asszony leányát. •Osaiá(li élete örömei fokozódtak, midőn a boldog frigyből 5 gyermeke született, 2 fin és «3 leány. Gyász csak egyszer érte, •de ez aztán gyógyíthatatlan mély sebet ejtett szívén, midőn egyik leányát legszebb viruló hajadon korában elvesztette. Mellette kívánt ő is egykor'pihenni : azóta immár a halálban újra találkoztak. Kolozsvárt csakhamar felvette munkássága megszakított fonalát s elmondhatjuk, hogy reggeltől estig dolgozott, rendesen könyvtári dolgozó szobájában. Új hivatalával új irodalmi munkairányt is csatolt az eddigiekhez. Az erdélyi muzeumi könyvtár czímtározásas rendezése közben szerzett tapasztalatok ébresztették fel benne azt a gondolatot, hogy egy magyar könyvészeti kézikönyvet szerkesszen. Belátván azonban, hogy" azt a legújabb korig levezetni egy ember erejét felülmúló vállalat lenne, csak irodalmunk legrégibb korszakára szorítkozott -s az 1711-ig megjelent magyar könyvekre terjesztette ki kutatásait. Czímmásolatait s könyvészeti jegyzeteit 1860-ban kezdette gyűjteni s 20 éven át folytatta. Bejárta az egész országot (nagyrészt a Történeti Társulat kirándulásai alkalmával), átkutatott csaknem minden nevezetes könyvtárat s így adta ki 1879-ben egy vastag kötetben a »Bégi magyar könyvtár« I. kötetében az 1531—-1711 közt megjelent magyar nyomtatványok kézikönyvét, majd 1885-ben a II. kötetben az 1473-tól 1711-ig megjelent nem magyar nyelvű nyomtatványokat. Nem csak itthon — a külföld előtt is feltűnést keltő képeit tárt fel e két kötet a régi magyar irodalom virágzásáról, az elsőben 1792. a másodikban 2452 könyvnek adván pontos czímét, könyvészeti leírását és leihelyét. De a sok időt. utazást és munkát kívánó új vállalat sem térítette el őt régi kedves munkakörétől — a történetírástól. Kolozsvárt dolgozta át és adta ki a Vezérek korát s egész odaadással vetette magát a székelyek történetének tanulmányozására, Ösztönözte őt erre az is. hogy a Magyar Történelmi Társulat kolozsvári bizottsága őt bízta meg a Székely 'Oklevéltár szerkeztésével, melyből két kötetet 1872-ben s 76-ban kiadtak — s még inkább az, midőn a székelyek történelme megírására pályadíj-alap gyűjtetett, s az arra felügyelő bizottság őt bízta meg annak megírásával. Az oklevéltár harmadik kötete már a székely pályadíj-alapból adatott ki 1890-ben s kéziratban hátrahagyta a negyedik kötetet is, melyet ez év folyamán fogunk sajtó alá adni. • Ezekben a kötetekben gazdag anyaga van összegyűjtve mindenfelől a székelyek történetének. Csak egyet keresnénk1