Századok – 1894

Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: A Hartvik-vita sarkpontjai - I. közl. 1

A H ART VIK- VITA SARKPONTJAI. 7 inserendum videtur et illud«, »Ilium tandem in fine codicis addere decrevi«.1) Igaz, hogy e mondatokat használhatja bárki, de mégis rendesen a bővítő, az interpolator kedvelt szólamai azok, nem pedig az olyan önálló iróéi, mint a minőnek Hartvik előszavában Ígérkezik. Ugyancsak az önálló, egységes művet iró szerző jobban beleolvasztotta volna munkájába a kis legenda adatait is, s nem elégedett volna meg egyszerűen a »vero«, »enim«, »que« összekötőkkel, a mint a Hartvik-féle legenda mai alakjánál tapasztaljuk. Mit írt hát akkor tulajdonképpen Hartvik? Mielőtt e kérdésre határozottan felelnénk, fölemlítjük, hogy a középkori hagiographusok főczélja vajmi sokszor a zsolozsma végzésénél felolvasandó szakaszok készítése volt. E végre a szent életrajzából mindig azt választották ki, a mi megindító, a miből erkölcsi tanúság vonható. Ellenben könnyen elhagyogatták azt, a minek csupán politikai vagy irodalom-történeti becse volt. így pl., hogy Szent-István életrajzánál maradjunk, a bécsi és a corsendonki codexek irói leírják ugyan szórói-szóra a d) alatt említett Hartvik-féle magyaros legendát, de az egész előszót elhagyják.2) A mit tettek már most a bécsi és corsendonki codexek irói, ugyanezt tette azon codex irója is, melyből később a mölki és heiligenkreuzi codexek készültek,8) vagyis, midőn azt a legendát, melyet eddig nagy legendának neveztünk, leírta : elhagyta az ő czéljára nézve fölösleges előszót. Azaz előszó pedig nem volt más, mint a mit a mai alakú Hartvik-legenda elején olvashatunk s egész joggal állott volna a nagy legenda előtt, mert hiszen tulajdonképpen a nagy legendát írta Hartvik püspök, ez az ö eredeti, bövitetlen, Kálmán magyar királynak ajánlott müve. Ha ezen, tán nem éppen alaptalan álláspontra helyezkedünk, azonnal elesik a plagium súlyos vádja, igaz fényben tiindök"J Hist. Hung. Fontes Dom. I. 37, 64, 68. Mátyás Fl. az utolsó szavakkal kezdődő két (nála 26 és 27.) §-t, a Szent-István jobbjáról szólókat, a nagy legendából átvetteknek tartja, de én az alább kifejtendő okokból nem. 2) Én a corsendonki codexet nem láttam ugyan, de a dolog Stilting tanúskodásából bizonyos (i. m. 342.) V. ö. Hist. Hung. Fontes Dom. I. 90. 8) Y. ö. Hist. Hung. Fontes Dom. I. 149—156. 11.