Századok – 1893

Tárcza; állandó rovatok - Új könyvek - 374

TARCZA. 377 további füzetei gyorsan követik egymást. A szabadkőművesség negyedik időszakát (1776 —1780 között) tárgyalják e füzetek. Prágai, lembergi, krakkai (s más galieziai), trieszti, bécsi (és más ausztriai), néhány erdélyi szász (szebeni, brassai), egy két magyarországi (monyorókeréki, pozsonyi, majd a budapesti), azután több horvát (varasdi, zágrábi, glinai, likai, eszéki) s néhány olaszországi (osztrák-magyar katonai) páboly keletkezésének s működésének történetét írja le ezekben Abafi Lajos gondosan összegyűjtött adatok alapján. Ezt az időszakot nagy jelentőségűnek mondja a szabadkőművesség történetében monarchiánkban. A különböző rendszerek ekkor érték el virágzásuk tetőpontját, később az egyesítési eszme által megrázkódtatva, hanyatlásnak indultak. Nevezetes hódítást tett a templarius rendszerű prágai szabadkőművesség, nem annyira Cseh- és Morvaországban, mint inkább Sziléziában és Galicziában, sőt Luxemburgban és Triesztben is. Jelentékeny terjeszkedéssel dicsekedhett a Zinnendorf-rendszerű berlini nagy páholy Bécsben, Innsbruckban, Pozsonyban, Monyorókeréken, Varasdon és Cremonában. A Draskovich-rendszer főkép Erdélyben (a szászföldön) szervezett új műhelyeket. Egyedül az eperjesi lengyel-franczia systema nem terjeszkedett. Tagjai beléptek az arany rózsa-kereszt rendbe s ettől fogva a szabadkőművességet alárendelt, előkészítő iskolának tekintették az arany rózsa-kereszt rend számára. E rend tagjai nagy tevékenységet fejtettek ki s hálójukat kiterjesztették az egész monarchiára. De működésüket kicsinyes dolgokra vesztegették, csodaszerü orvosságok, életmeghosszabbító csodaszerek feltalálásán s effélékben törték a fejüket. A szabadkőműves páholyok azonban egyrészt a köznyomor enyhítését, iskolák felállítását, özvegyek, árvák, hajléktalanok gyámolítását, másrészt a szellemi élet, a gondolkozás, az eszmék felszabadítását tűzték ki főczélúl. Ezt a feladatot igyekeztek, a mennyire csekély eszközeikkel s a felsőbb hatalmak nyomása és korlátozása mellett tehették, előmozdítani. II. József szabadelvű eszméi kedveztek ennek az áramlatnak s előmozdították a szabadkőművesség terjedését. A magyarországiak közül ennek köszöni virágzását a nagyszebeni Szent-András páholy } a mely már 1767-ben keletkezett, az ugyanott 1777-ben alakult három, horgony páholy, a brassai három oszlop páholy. Gr. Erdőd// Lajos cs. és kir. kamarás 1776-ban ősi kastélyában Monyorókeréken alakított egy páholyt »arany kerék« symbolummal és pecséttel. Pozsonyban is virágzott egy páholy (»Zur Sicherheit« név alatt) az 17 70-es évek második felétől. Budapesten az 1770-es évek elején alakult a nagylelkűség (magnanimitas) nevü szabadkőműves páholy. Ezek története érdekel minket legközelebbi-öl s elismerés illeti Abafi Lajost, a ki ezek keletkezésének, fejlődésének és működésének történetét a mennyire lehetett feltárni, igyekezett. A füzetekhez kiváló szabadkőmővesek arczképei vannak mellékelve : Blumauer Alajos, gr. Széchenyi Ferencz, Van Swieten Gerhard és gr. Festetics György arczképe. A kettős füzetek ára 80 —80 kr.