Századok – 1893

Tárcza; Önálló cikkek - Pettkó Béla: A beszterczei vocabularium 82

82 TÁRCZA. Mika Sándor ismertette a drezdai kir. könyvtár egyik codexét,.meíy összesen 110 erdélyi zászló színes ábráját tartalmazza. 1601. aug. 3-án Rudolf király veze'rei Basta György és Mihály vajda Goroszló mellett tönkre verték Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem hadsergét s az elfoglalt zászlókat Rudolf királyhoz Prágába küldötték. E diadaljelvények Prágában oly feltűnést keltettek, hogy Piichner György szász tiszt azokat lefestette s urának, a szász választó fejedelemnek elküldötte. így keletkezett e gyűjtemény, mely gazdag tartalmával páratlanul áll. A zászlók, ha alakra nem is, de színre mind különbözők s diszíte'sök is eléggé változatos. A legtöbb a Báthoryak czímerét, a sárkány fogak at viseli, de még érdekesebbek az erdélyi városok által kiállított gyalog csapatok zászlói. Ott látjuk. Kolozsvár zászlóját a város czíineiét képező bástyával ; Segesvár hasonló díszítésű zászlóját a bástyakapuban ágaskodó oroszlánnal ; Brassónak két zászlóját a koronával és gyökérrel, fehér alapon piros és zöld díszítéssel s Maros-Vásárhely zászlóját e város czímerével s a székely holddal és csil-. laggal díszítve. Feltűnő még egy moldvai zászló is vörös alapon Moldva fehér czímerével, az ökörfejjel. A színek combinatiója szerfölött változatos : láthatunk piros-fehér-zöld, píros-kék, kék-fehér, sárga-piros stb. zászlókat, sőt még egy sárga-feketét is. Titkár bemutatja B. Radvánszky Béla »Régi Magyar Szakácskönyvek« cz. kötetét, mely a »Házi Történelmünk Emlékei« gyűjtemény második osztályának első kötetét képezi. E kötetbe B. Radvánszky három, különálló forrást közöl a régi magyar szakács-művészetről. Az első rész. egy a XV. századból való német nyelvű feljegyzés, melynek czíme : »Néhány jó magyar és cseh étel készítésének művészete.« A feljegyzést egy Münchenben levő codexből vette s adja egy levélen az egésznek kisebbített alakú hasonmását is. A kötet második darabja az erdélyi fejedelmi, udvar szakácskönyve a XVI. század végéről — mint ezt B. Radvánszky a bevezetésben bizonyítja. Ezen tősgyökeres magyar szakácskönyv két írott példánya maradt fenn, egy az u. n. Fáy-féle a X. Múzeumban, a másik az u. n. Galgóczy-féle másolat. Mindkettő annyira hiányos, hogy a kettőből együtt is csak egy pár lap hiányával lehetett az egészet reconstruálni. Ezen szakácskönyv, vagy czíme szerint »Szakács Tudomány« függelékét Wecker János orvos »Opus Magiricum« czímü két ízben is nyomatott müve képezi, melyben nevezett doctor főleg a betegek számára készítendő ételekről ad utasítást. A harmadik rész »Gróf Thurzó Szaniszló Étlapja Galgócz várában 1603. Január havában«. Ezen konyhanapló az országos levéltárból vétetett. A BESZTERCZEI VOCABULARIUM. A beszterczei szószedet. Latin-Magyar nyelvemlék a XV. századból. Az eredeti kéziratból kiadta, értelmező jegyzetekkel kísérte és teljes szómutatókait készített hozzá Firtály Henrik 1. tag. (A nyelvemlék hason-