Századok – 1893

Tárcza; állandó rovatok - Új könyvek - 84

TÁRCZA. 85 rész adja az apátság történetét, a második az okmánytár, 160 levelet tartalmaz az 1366 —1764. időszakból, azután következik a kimerítő index. A szöveg közé pecsétek, névaláírások, arczképek facsimiléi vannak nyomtatva. — MAKÓ VÁROS TÖRTÉNETE megjelent Reizner János tollából igen •csinos kiállításban, a város közönsége adván ki. Mint Reiznei^ maga is megjegyzi, ő először nem gondolt Makó város történetének megírására, de a mennyiben Szegedre vonatkozólag évek óta folytat már levéltári kutatást, kiterjedt figyelme Makó történetére is. Behatóbb bírálatot és ismertetést a jövő füzetben fogunk hozni, de most is mondhatjuk, hogy Makó városa méltán dicséretet érdemel, hogy monographiáját megíratta s Reizner János eddigi munkássága is kezeskedik a mü alaposságáról. Egyik érdeme az is, hogy terjengősség helyett inkább a lényeges és a város történetét közvetlenül érdeklő dolgokat adja s írja le s oklevélfüggelékében is a még kiadatlan becsesebb okmányok közzétételét tartotta szükségesnek, —A. — A REFORMÁczró BEFOLYÁSA a skót jellemre. Irta James A. Froude. Fordította Baráth Ferencz. Budapest, 1893. 8-adr. 30 1. Ára 30 kr. Froude összegyűjtött essay-einek új kiadásáról már megemlékeztünk. (Századok, 1892. évf. 154. 1.) A britt genius ezen legkiválóbb repraesentánsáról vajmi ritkán van szó irodalmunkban, s munkái közül is alig van valami lefordítva irodalmunkban. Most Baráth Ferencz — a Carlyle fordítója — bemutatja egyik essay-ét, egy mesteri felolvasást, mely mintául szolgálhat arra nézve, hogyan lehet egy kis keretben, egy órai felolvasásban, egy nagy történelmi eseményt tisztán, világosan, drámailag kidomborítva s a mellett művészi compositióban érthetővé tenni a nagy közönség előtt. Ki tudná megmondani, Froude bölcsészeti bepillantása, theologiai ismerete, politikai éleslátása vagy történetírói művészete tüntlököl-e jobban e munkában ? vagy talán mind a négy együtt, egyformán s azért oly mesteri alkotás ez ? Hogy ezt a kis műremeket megírhassa, elébb tizenkét vastag kötetet kellett megírnia e korról, úgy kellett megismerkednie ez idők összes szereplőivel, mintha saját ismerősei volnának' úgy kellett ismerni az egész középkort mint ő ismeri s azon felül olyan művésznek lenni, mint ő. De annak a józan Ítéletnek, mely e munkában nyilvánul a skót reformáczióról, a skót urak szereplése rajzának meg vau a maga actualis érdeke is ! Baráth fordításában a műremek szépségei közül semmi sem vész el — s irodalmunkra nézve nagy nyereség, ha ő a Froude essay-ei közül mennél többnek átületésére vállalkozik. — IFJÚSÁGI IRODALMUNK két világhírű munka átültetésével gazdagodott : az egyiket Charlotte M. Jong után Hampelné Palszley Polixéna, a másikat Petiscus nyomán Geréb József dolgozta át. Kedvesebb, elragadóbb könyvet, mint Jong »Elbeszélései a görög világból« nem is adhatott volna anya az ő kedves fiai kezébe. A régi görög világ eltűnt szépségeit tárja fel ez a gyermek phantasiája előtt, ki bizonynyal egész mohósággal fogja azokat s annyival inkább, mert az eredeti szépségéből ebben a fordításban