Századok – 1893

Értekezések - WÉBER SAMU: A boszorkányság; különös tekintettel a Szepességre 879

KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZEPESSÉGRE. 883 egy nagy kő hullott még felesége lábára. Ez volt az utolsó tette az ördögnek. Ezentúl mindenütt csend és rend uralkodott a házban. Mind ezek történtek Topperczer Márton zsákóczi lelkész, két egyetemi tanuló : Krausz Márton és Mathias György, valamint sok katona és tiszt mint tanuk jelenlétében. Buchholtz elbeszélését e jellemző megjegyzéssel végzi: »Also pfleget der Teufel die Kinder des Unglaubens zu plagen, denn der Wirtli des Hauses war ein gottloser Mann und ist Mameluk geworden«, az az r. kath. hitre áttért.1) Még a rózsahegyi zsinat tagjai (1707—1713.) sem voltak mentek az ilyféle ördögi tünetek hitétől. Az a kérdés merült fel ugyanis : hogyan kell védekezni a kísérletek ellenében ? A nép között ugyanis általában el volt terjedve a hit, hogy az elhalt emberek lelkei a koporsóból kijárnak az élők házaihoz kisérteni. Ezt, úgy látszik, még a hatóságok is elhitték, a mennyiben megengedték, hogy a kisértő lélek holttestét kiássák és a fejet levágván törzséről elejét vegyék a további kísértésnek.2

) Ki kell-e ásni a holt testét és a fejét levágni, vagy sem? A zsinat nemmel felelt ugyan. De az indokolás nem az, hogy nincsenek kisértetek, hanem hogy »ez csak az ördög incselkedése«, melyen nem a hullacsonkítás által, hanem imádsággal lehet és kell segíteni !3

) Körülbelől 100 évvel a Rózsahegyen tartott zsinat után — 1806-ban — írta Meitzer Jakab művét.4) Ezen idő alatt óriási módon haladott a tudomány, fejlődött különösen a természet ismerete és az emberi mívelődés ; de a boszorkányság hite a nép között még sem enyészett el egészen. Meitzer idézett művében e század elején a szerek egész sorát számlálja elő, melyek a boszorkányok gonosz tettei ellen szokásosak, p. o. élő kigyót egész új födött fazékban sütni és azután porrá törni, ha a házi állat a porból eszik, védve van a boszorkány befolyása ellen. Ha foghagymával egy vonással a marhaistáló ajtajára boszorkány lábat festünk, akkor távozik ő maga is. Yagy a ki házánál a boszorkányságot észre veszi, főzzön egy zsák hangyát s mikor a víz főni kezd, megjelenik maga a gonosz boszorkány és bevádolja magamagát. ') Historischer Geschichts-Bericht von Georg Buchholtz ev. Prediger in Késmárk 1703. !) Gasparek története Ó-Lublón. Buclilioltznál az idézett kéziratban. 3) Zsilinszky Mihály, Egy forradalmi zsinat története. Budapest, 1889. 57. 1. ') Der ungarische Zipser Sachse in seiner wahren Gestalt. Leipzig, 1806. p. 93.