Századok – 1893
Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: A szentjánosi monostor Biharban 875
A SZENT-JÁNOSI MONOSTOR BIHARBAN. 877 Johannis baptiste celebrata .... filius Chepani dixeruut, quoi factum monasteriorum sancti Johannis iuxta fluvium Cris site et Zeureg . . . cum venerabilibu3 in christo patribus dominis episcopis de Waradino et de Agria movere habent ad preseus . . . dum locus et tempus affueriut ipsam tarnen requirere intenderent. In cuius protestacionis testimonium . . . . Datum quinto die et loco congregacionis nostre antedictis anno domini M° CCC° XXXmo quarto.« Kiv&l: Protestatoria pro magistris Leukus filio Mykou et Zoavd fiiio Chepani super facto monasteriorum suorum testimonialis.1 ) Lőkös és Zoárd a XlII-ik század közepén még élő Marczellus comes unokái a Hunt-Páznán nemzetségnek abból az ágából származtak, melyek ős birtokai Biharvármegyében a Berettyó mentén terültek el s mely Achilles pécsi püspök halála után IV. Béla alatt az ugocsamegyei Verböczöt, V. István adományából pedig a jelenleg Máramaros vármegyéhez tartozó Visket is birta. Ehhez az ághoz tartozott Ders comes is, a ki mint láttuk 1289-ben sőt már 1282-ben szentjánosi birtokáról nevezte magát, de jobbára Bolcshidán lakott s 1320 körül magva szakadván, javait a legközelebbi vérek felosztották egymás között. Marczellus comes fiai Szent-Mártont és Bolcshidát tüstént elfoglalták.2) a panaszi Pázmánok és Battyániak ősei pedig a Várad közelében fekvő birtokokat követelték, és Szent-Jánost meg Derspalotát tényleg hatalmukba is kerítették. A rokonok sokáig perlekedtek Ders hagyatékán, de végre is Marczellus ivadékai húzták a rövidebbet s be kellett érniök a Berettyó menti jószágokkal. Hogy Zoárd és Lőkös, amaz a már kipusztult Zovárdffy, ez a jelenleg is virágzó Újhelyi család őse, 1334-ben tulajdonképen miért protestáltak a váradi és egri püspök ellen ? — határozottan meg nem mondhatjuk, csak annyi bizonyos, hogy a pör tárgyát a szent-jánosi monostor képezte, melyhez a Hunt-Páznán nemzetségnek ugocsai és bihari ága egyaránt jogot formált. Az elmondottakból tehát világos, hogy Keresztelő Szent-János lovagjainak Várad közelében a Sebes Kőrös partján álló monostora, három századon keresztül, a Hunt-Pázmánok kegyurasága alá tartozott, de hogy ők alapították-e vagy csak a Johanniták elpusztulása után — körülbelül a XlII-ik század közepén — a rend más birtokaival együtt adományba nyerték ? arról az oklevelek nem világosítanak föl bennünket. ') Eredetije csonka állapotban, papiron, zárlatán pecséttöredékkel az Újhelyi család levéltárában. a) U. o.
