Századok – 1893

Értekezések - PÓR ANTAL: A történeti jelenetek korhű reconstruálásáról - 4. 862

866 PÓR ANTAL. A meghódolás természetesen a szabad ég alatt, a vár tövében történt. Pompás kép keletkezhetnék e jelenetből, melynek főmomentuma az lehetne, midőn Nelipic özvegye, fia és asszonyai közepet, átnyújtja Lajos királynak Knín kulcsait. Lajos király első olasz utja Visegrádtól Aquiláig. 1347.november, deczember. Valóságos diadalmenet volt ez, mely vitézi pompában, változatos sokszínűségben, ünnepélyekben párját ritkítja, és számos alkalmat szolgáltat fényes jelenetek reconstruálására, a magyar dicsőség hirdetésére. Lajos király mindeneket a legjobban elrendezvén, Visegrádról 1347. november 11-én indult olasz útjára, melynek czélja Nápoly vala. Kicsi kíséretében valának : Garai János veszprémi püspök, Lackfi István erdélyi vajda és a Johanna sicziliai királynőtől elpártolt Giovanni Pipino conte di Minervino, kit olasz hivei küldének eléje. Az ország határáig minden föltiinés nélkül érkezett november 17-én, de már Cilly-ben nagy pompával fogadták szövetségesei, a Cilley grófok. Megértvén pedig a németek és az osztrák herczeg lovagjai, hogy Lajos király, kit nagylelkűség, bőkezűség, lovagiasság és egyéb fényes erények díszítenek, Apuliába megy, egyértelmüleg hozzá csatlakozának, és kitartással osztozván jó sorsában, balszerencséjében, vele maradtak. Midőn tehát a mondott városból kiindula, már nagy, jókedvű csapat követte.1

) Elérkezvén deczember 1-én Udine'be, az aquilejai patriárka területére, Bertrand patriárka nagy örvendezéssel fogadta Lajos királyt, és a szövetséget, melyet atyja. I. Károly király kötött elődjeivel, az aquilejai patriarkákkal, megújította. Míg az udinei polgárok jó szállásokkal kedveskedtek a magyar királynak és kíséretének, a patriárka fényesen megvendégelte őket. Lajos király utóbb levélben is megköszönte a patriárka vendégszeretetét.2) A következő napon Sacj7e-be indult Lajos király. Ezen erősség ugyan még az aquilejai patriárka birtokán, azonban már a velenczések területének szomszédságában feküdt. A velenczei kormánytanács ide fényes követséget küldött, részint a magyar király tiszteletére, részint, hogy vele valamelyes békét kössön, melynek alapján szabad átmenetet engedjen neki és hadainak a velenczei terra fermán. Hanem a király, Lackfi István tanácsán J) Dubnic.i krónika. (M. Florianus, fontes dornest. III, 148.) 2) Vitae patriareharum Aquilejensium (Muratorinál XVI, 56.) — M. Tört. Tár, XXIII. 11. — Cronica di Bologna. (Muratori XVIII, 408.)