Századok – 1893

Tárcza; állandó rovatok - Repertorium - 824

'826 TÁRCZA. egyik dologról sem akart hallani. Érdekes továbbá azon memorandum,, melyet egy külön e czélra alakított bizottság hazánk újjászervezése ügyében Schwarzenberg miniszterelnökhöz intézett. Magyarországon a közvélemény egyre erősen ellenzéki ; csakis szívós kitartással szervezett katonai uralomtól remélhető a hangulat javulása. A katonai kormánynak arra kell első sorban törekednie, hogy a politikai és anarchikus mozgalmak kutforrását betemesse; csak e feladat sikeres megoldása után foghat a bécsi udvar az ország centralistikus szellemben való újjáalakításához. Minden, a mi a birodalom-egység megvalósulását akadályozná, fokozatosan és óvatossággal megszüntetendő ; mellékes dolgokban azonban az ország szokásai és intézményei továbbra is figyelembe veendők. A német legyen a hivatalos nyelv, de a Budán székelő törvénykezési és közigazgatási főhatóságok a megyékkel és városokkal magyar nyelven is érintkezhessenek. A perekre vonatkozólag; minden nemzetiség a saját nyelvén adhassa be a vádkeresetet. A pesti egyetemen és az akadémiákon egyelőre még a magyar maradjon a tannyelv ; a közép és alsó iskolákban pedig a tanítás azon a nyelven történjék, mely az illető vidék igényeinek legjobban megfelel. Hivatalos törvényhozási nyelv ne legyen, mert egyik nemzetiség sem emelhet igényt arra, hogy az ő nyelve szerepeljen kizárólagos nyelv gyanánt. A seminariumokat, különösen a katolikus papnöveldéket szigorúan kell ellenőrizni; a nem dogmába vágó egyházi ügyek megoldására a laikus elem közreműködése és ellenőrzése kívánatos. A bizottság ezen javaslatát Kübek többnyire helyesnek találta, azt a propositiót ellenben, hogy a király oldalán, a bécsi minisztertanácsban egy tárczanélküli miniszter képviselje állandóan Magyarországot, kinek a magyar ügyek elintézése jutna feladatúi, a centralismusra nézve veszedelmes präcedensnek mondotta. A maga részéről Kübek még azt is sürgette, hogy a katonai dictatura megszűntével egy civil tisztviselő bízassék meg a közigazgatás vezetésével. 1849. aug. 10. Kübek hosszabb kihallgatáson volt a berezegnél, a ki őt haditervébe beavatta. Windischgrätznek az volt a szándéka : hármas irányban megtámadni a honvéd hadsereget. Kijelentette, hogy stratégiai okokból elfogja hagyni Pestet és a Duna bal partját ; a Duna jobb partját ellenben erélyesen fogja védelmezni. Saját hadseregét 30,000-re tette, (de ezek között 5000 beteg volt); a Klapka, Dembinszki és Görgey alatt sorakozó honvédség létszámát ellenben 70,000-re becsülte, 100 ágyúval. April 13-án Kübek Bécsbe érkezett, hol arról értesült, hogy Windischgrätz h. visszahivatása bevégzett tény ; helyét az udvar Weldenre bízta, kinek tanácsosa Jósika báró lett. Megemlítésre méltó, hogy Windischgrätz márcz. 23-án úgy nyilatkozott Kübek előtt, hogy azon esetben, ha Komárom még sokáig daczolna, az udvarnak az oroszokhoz kellene segélyért folyamodni. Ugyanerre vonatkozólag azonban Schwarzenberg ápril 1-én azt mondotta, hogy ezen kétélű fegyverhez az udvar nem igen mer nyúlni. Előbb elküldik a tehetetlen tábornokokat és ha akkor sem mosolyogna a szerencse, tehát csakis legvégső esetben fordulnának az