Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Karge: Kaiser Friedrichs III und Maximilians I. ungarische Politik. etc. Ism. Dr. Áldásy Antal 807

807 ' TÖRTÉNETI IRODALOM. Giovanni Nogarola tárgyalásba bocsátkozott Brunoróval, késznek nyilatkozván, hogy a magyarok előtt Yicenza kapuit megnyitja. Az összeesküvés felfedeztetett, s Nogarola Velenczében a hóhér pallosa alatt végezte életét. XXIII. János pápa most közbelépett, békét akarván létrehozni Velencze és a császár között. Nem minden önhaszon nélkül vállalkozott a közbenjáró szerepére. A nápolyi király, László, kivel a pápa egy ideig annyira a mennyire megfért, lióma felé vonult hadaival, s a pápa Bolognába menekült, honnan Zsigmondot hívta segítségül. 1413-ban létrejött Zsigmond és Velencze között az egyezkedés Triestben. Ot évi fegyvernyugvást kötöttek, az uti possidetis alapján. Sokáig persze nem tartott e fegyverszünet, mert már 1415-ben megint kitört a viszály. Brunoro dalla Scala a Verona feletti uralmat többé el nem nyerte. Zsigmond király kíséretében 1417-ben jelent volt a konstanczi zsinaton. 1419-ből pedig birjuk egy levelét, melyet Udinehez intézett, s melyben tudósítja a várost, hogy Zsigmond segédcsapatot küld nekik bizonyos Fregnano vezérlete alatt. Zsigmond Brunorót birodalmi herczegi rangra emelte, később conte di S. Monte czímmel s »Verona és Vicenza császári biztosa« rangjával ruházta fel. Mint ilyen 1431-ben a milanói herczeggel Zsigmond római utjának egyes modalitásait állapította meg. Jelen volt Zsigmond koronáztatásán, s kevéssel utóbb 1434. nov. 21-én meghalt. Cogo értekezéséhez több okmányt csatol, melyek Brunoro viszonyát Zsigmondhoz érdekesen világítják meg. Az 1411—-15. évekből valók ez iratok, melyeket egynek kivételével, a velenczei állami levéltár szolgáltatta. Brunoro fennt idézett, Budáról keltezett levelét Gogo a bibliotheca Marciana egyik codexe után közli egész terjedelemben. DR. ALDÁSY ANTAL. Karge, Kaiser Friedrich's III. und Maximilian's I. ungarische Politik und ihre Beziehungen zu Moskau, 1486 —1506. Deutsche Zeitschrift für Geschichtswissenschaft. 1893. II. füzet 259 — 287. A III. Frigyes és Mátyás közti viszonyra, nemkülönben Miksa viszonyára Magyarországhoz érdekes adatokat szolgáltat jelen értekezés, mely a »Denkmäler der diplomatischen Beziehungen des alten Auslands mit den fremden Mächten« czimü gyűjteményes munkában kiadott diplomatiai iratok felhasználásával íródott. Szerzője Karge, kinek egy hason tárgyú értekezését e folyóiratban már ismertettük, jelen értekezésében az ezen ese-SZÁZADOK. 1893. IX. FÜZET. 53