Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Thuasne: Djem sultan; fils de Mohamed II. Ism. M–A S–R. 795

800 TÖRTÉNETI ILÎOO VT.OM. Dzsem herczegnek hadsereget bocsátanak rendelkezésére, ha a porta támadó terveivel a Földközi tengeren fel nem hagy. Ilyformán Dzsem herczeg személye védte nemcsak a lovagok birtokát, Rhodus szigetet, hanem az olasz pártokat is, és az olasz meg spanyol fejedelmekkel szemben érthető, sőt bizonyos tekintetben jogosult volt a nagymester azon politikája, hogy a török trónkövetelőt kezéből kibocsátani vonakodott. Egészen más szempontok alá esik azonban a nagymester eljárásának megbirálása Mátyás magyar királylyal szemben. Említve volt, hogy a nagymester, midőn Dzsem herczeg befogadtatást kért tőle, ünnepélyes Ígéretet tett a trónkövetelő személyes szabadságának biztosítsára. Tetszésére bizta, hogy a szigetről távozzék és oda menjen, a hová akar. Már pedig Dzsem herczeg ismételten kijelentette, hogy Magyarországra akar menni, mert csak onnan reménylhette, hogy bátyja ellen sikerrel fog fellépni. Mátyás király tehát jogosan követelhette és követelte is a herczeg kiadását, annyival inkább, mert abból a körülményből, hogy Dzsem herczeg keresztény kezekben volt, a török támadásoknak első sorban kitett Magyarországra semmi haszon nem háramlott. Míg a Földközi tengeren a lovagok éber szemmel őrködtek s a legkisebb támadó készületnél a török részéről fenyegetőleg léptek fel, az ellen sohasem tiltakoztak, hogy a török csapatok állandóan nyugtalanítsák és pusztítsák Európa délkeleti részeit. 1483-ban és 1484-ben egymást érték a támadások ezen irányban. 1483-ban a török csapatok megszállották Herczegovinát, 1484-ben pedig az Al-Duna mellékén Kiliát és Akkermant foglalták el. Nemsokára a Dzsem herczeg személyéért versenyző hatalmak sorába a szentszék is belépett. VIII. Incze pápa, ki Szt. Péter székét 1484-ben foglalta el, arra hivatkozva, hogy Dzsem herczeg ügye az egész kereszténységé, 1485-ben a lovagoktól a trón követelő kiadatását kérte. Bármily kellemetlenül érintette a pápa kívánsága a nagymestert, ellenszegülnie nem lehetett s hosszas alkudozások után, melyeknek tárgyát főképpen a nagymester személyes és családi érdekeinek kielégítése képezte, 1486-ban végre megegyeztek. A nagymester beléegyezettt. hogy Dzsem herczeg Francziaországból Olaszországba szállíttassák s az egyházi állam területén valamelyik, a pápa által kijelölendő erősségben őriztessék, megigérte továbbá, hogy a Bajazid szultánnal kötött szerződést a trónkövetelő új helyzete szerint módosíttatni fogja. Viszont a pápa kötelezte magát, hogy azon esetben, ha a szultán a kikötött 40,000 arany évi díjat öcscséért ezután is megfizeti, ez összegből évenként 10,000 aranyat a lovagoknak ad s általában megtéríti mindama kárt, melyet a lovagok Dzsem hei'czeg átadása