Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Thuasne: Djem sultan; fils de Mohamed II. Ism. M–A S–R. 795

798 ' TÖRTÉNETI IRODALOM. fel lehetett használni a törökök ellen folytatott csaknem szünetlen küzdelemben — sa nagymester azonnal egy hajóhadat küldött a herczeg felvételére és ünnepélyes fogadására. Ugyanakkor menlevelet küldött számára, biztosítva ebben őt, hogy addig tartózkodhatik Rhoduson, a meddig jónak találja és akkor távozhatik a szigetről, á mikor éppen neki tetszeni fog. A levelek, melyekben a nagy mester e szerencsés esemény hirét az európai udvarokkal, első sorban pedig a szent-székkel tudatta, hiven visszatükrözik azon merész reményeket, miket Dzsem herczeg jelenléte Rhoduson a török hatalom megtörésére a lovagokban felkeltett. »Most már — így irt a nagymester IV. Sixtus pápához — módjukban van a keresztényeknek Mohamed utálatos faját teljesen megsemmisíteni ; mert ha Dzsem herczegnek hadsereget adunk, pártja azonnal felkel ; bátyja, kinek nincsen bátorsága, nagy félelembe fog esni. Bajazidnak csak kevés jó hadvezére van és a legjobb mindnyájok között Achmed basa, az otrantói győző, csak kedvező alkalomra vár, hogy ellene forduljon. Ily értelemben irt a basa Dzsem herczegnek, kérve őt, hogy ne essék kétségbe sorsa miatt, hanem pillanatra engedjen a körülményeknek. Soha nem nyilt még ily kedvező alkalom Görögország és az Archipelagus szigeteinek visszafoglalására ; és minő dicsőség fog ebből Szentségedre háromlani! Ez eredmény elérésére a keresztény fejedelmeknek nem is kell nagy áldozatokat hozni : segíteni fogják őket Európában a herczeg párthívei, Ázsiában Karamania királya, ki elvesztett tartományait akarja visszaszerezni. Bajazid szultán minden oldalról ellenségektől körülvéve nem fog ellentállhatni.« Nem látszik valószínűnek, hogy a nagymester komolyan vette volna e szavakat. Európa politikai viszonyai mellett, azon mélyreható ellentétek között, melyek a keresztény államokat egymástól elválasztották, gondolni is alig lehetett ezek egyesítésére a török hatalom ellen. Mindazáltal Dzsem megjelenése Rhoduson Konstantinápolyban nagy aggodalmakat keltett fel. Bajazid azonnal követet küldött a szigetre, szinleg békealkudozások kezdésére, a valóságban, hogy a lovagokat Dzsem herczeg kiadására birja, vagy pedig hogy bármely úton, tőrrel, vagy méreggel a veszedelmes trónkövetelőt ártalmatlanná tétesse. Éppen ezért Dzsem herczeg nem érezte magát biztonságban Rhoduson, a török birodalom tőszomszédságában s maga kérte a nagymestert, hogy Francziaországba szállíttassa. Azt reménylte ugyanis, bogy XI. Lajos franczia király, első sorban pedig a magyarok segítségével nyugatról sikeresebben intézhet támadást bátyja ellen. 1482. szeptember 1-én tehát harmincz kisérőjével és húsz muzulmán rabszolgával hajóra szállott, hogy Franczia-