Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Traut; Herman: Kurfürst Joachim II. von Brandenburg und der Türken Feldzug vom Jahre 1542. Ism. Récsey Viktor 72

74 TÖRTÉNETI IRODALOM. A vereség után Joachim 4 nap alatt visszasietett Esztergom alá, a hol a szétzüllött sereg eloszlott. Joachim október 4-én indult el Esztergomból Bécs félé, amint indulása napján kelt levele a berlini levéltárban tanúsítja. Ily szomorúan végződött a szép vállalkozás. Az okirati függelék-ben szerzőnk a fennevezett német levéltárakból közli Ihurzó Elek grófnak 1542 jul, 26. Galgóczon, 1542. jul. 29. Nyitrán, 1542. aug. 2. és aug. 18. Esztergomban kelt és Joachim herczeghez intézett leveleit, valamint a hei'czegnek Thurzó-hoz intézett válaszát, Pál érsek és Thurzó-nak 1542. aug. 20-án kelt és Joachim fejedelemhez írt levelét. Továbbá Nyári Ferencz két levele Joachimlioz Surán-hó\ (1542. aug. 26) ; Bali pasának Budán 1542. jun. 3. kelt levele Horváth János-hoz, ez utóbbinak 1542. jun. 18-án Nógrádban kelt levele Medici Gáborhoz ; ugyanannak ugyanahhoz jul. 29. kelt irata ; Muotnoky(?)nak 1542. jun. 19-én^ E/tz'ergomlan kelt levele, melyben a marosi győzelemről értesíti Medici Jakab admiralist;Medicinek 1542. jul. 15. és 29. Esztergomban kelt levelei a nagy szükségről Joachimhoz; Deák Gergely-nek 1542. jul. 30-án Váczott kelt levele Horváth János-hoz, melyben Thethelen(P) László jelentését közli a töröknek helyzetéről Budán ; BaHyányi Ferencz 1542. jul. 29. Németujvárott kelt levele Joachimhoz ; Battyány F. Sárvárról 1542. aug. 2. írt levele Ungnadhoz ; Lukaricz Jánosnak 1542. aug. 2. Váczott írt levele Medici Jakabhoz; PodmaniQ.) János Palotán 1542. aug.4. Joachimhoz írt levele; Bedegi Nyári Hontmegyéből 1542. aug. 27. Joachimhoz írt levele; Ruskay (!) István Nógrádmegye főispánjához intézett átirata Joachimnak 1542. szept. 1-éről ; Joachim-nak válasza a h?vesmegyei rendek kérelmére; Simon Jakab Egerből menesztett panaszlevele Joachim herczeghez latin nyelven egész terjedelemben közölve vannak. Szerző nagy hibája, hogy magyar történetirodalmunkat nem ismeri és maga vallomása szerint nem is ismer más hazai kútfőt ezen korra vonatkozólag, mint Istvánffyt. A magyar neveket igen elcsúfítja, Nyári helyett következetesen Wiari-1 ír és egy helyen a jó olvasást jellel látja el így : Niarii (sic). Palotán helyett Tolothan, Surán helyett Surant ír. A mellékelt kezdetleges térképen, mely a munkának legnagyobb bűne, Gyewr, Giver (Gönyő), illetőleg Komárom és Esztergom között van Zentivár (Szent-Iván ?). Ez mind jellemzi a német alaposságot. Ezektől eltekintve azonban a magyar történetíró sok újabb részletet fog találni e munkában a tárgyalt hadjáratra vonatkozólag. RÉCSEY VIKTOR.