Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Traut; Herman: Kurfürst Joachim II. von Brandenburg und der Türken Feldzug vom Jahre 1542. Ism. Récsey Viktor 72

73 TÖRTÉNETI IRODALOM. és hivatalos adatokkal helyreigazítja. Istvánffy szerint a fel­szabadító seregben 7000 lovas és 30.000 gyalogos volt ; a magyar sereget is Perényi Péter vezérlete alatt 15000-re teszi. Holott a hivatalos összeírás szerint Perényi 2000 embert fegyverzett fel saját költségén, Pál érsek 500 embert állított Cheovatus Bertalan vezérlete alatt, a fiatal és tapintatos Báthory András szintén 500-at. Néhányat állítottak a többi főurak. Szerző továbbá csodálkozik azon, hogy Thurzó Elek jelentékeny hozzájárulásáról nem emlékezik meg Istvánffy. Szerzőnk szerint Ungnad Karin­thiából és Stájerországból 5000 lovast és 5000 gyalogost hozott. Pál pápa 3000 embert küldött Tiphervate Vitellius Sándor tapasztalt vezérlete alatt és e mellé rendelte a hajó hadvezérének Medici Angelust, a ki később IV. Pál pápa lön. Az olasz sereghez tartozott Fornelli Fülöp zsoldos serege Novarából és Sforza Pallavicini 600 lovassal. Ily jelesekből álló sereg 1542 aug. 12-én Esztergom alá gyűlt egybe és Joachim választófejedelem a jelenvolt Karlowitz tanúsága szerint Móritz száz herczeggel, Ernő brandenburgi, Ferencz lüneburgi herczegekkel és Albrecht badeni határgróffal szemlét tartott. Itt a parton Pál érsek, Thurzó Elek gr. és Laskanus varkapitány fogadták. Másnap Várdai érsek reggelit adott az érseki várban és megmutatta a fejedelmeknek a szép, régi esztergomi székesegyházat. A seregek tehát itt Eszter go nimnál gyülekeztek össze, nem úgy mint Istvánffy a későbbi Jovius után mondja, Bécsnél. Esztergom városától délre egyrészt a Dunától, másrészt mocsaraktól képezett szigeten táboroztak szeptember 4-ig, mert 5-én Buda felszabadítására indultak. Thurzó nem a legjobb viszonyban lehetett a hajóhad vezérével Maligrano-va,\, a kit aug. 2-án kelt levelében Eszter­gomból Joachim választófejedelemnél bepanaszol, hogy úgyis szegény magyar seregét 100 edény bortól megrabolta. A feje­delem Thurzónak igazságot szolgáltatott. Különben a mint Medici Jakab-wak. Esztergomban 1542. jul. 29-én kelt levele mutatja, ő is nagyon meg lehetett szorulva élelmi szerekben. Miután még röviden visszapillant szerző a birodalom állapotára, az egykorú levelezések alapján részletesen kiterjesz­kedik a seregnek Pest felé vonulására és a sikertelen hadjárat főbb körülményére nézve újabb felvilágosítást nyújt. Az ered­ménytelenség okát nemcsak Joachim herczeg gyámoltalanságában találja, hanem a magyar és németországi viszonyok ziláltságában. Hiteles adatokkal felmenti a hadvezért azon vád alól, melyet egykorúak az ő czimboraságáról a törökkel meséltek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom