Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Pauler Gyula: Párhuzam Szent László és Kálmán közt 771

772 ' TÖRTÉNETI IRODALOM. szokott magyarság még mindig bámulta a kőépületeket, a királyi palotákat, melyek közül némelyek fenékig le voltak rontva, de némelyek még állottak. E romok déli részén e romokból épült már — mint hasonló helyeken majdnem mindenütt — egy új hely, Buduvár, későbben Budavára, melynek közelében »egy kis patak fölött«, mely kőmederben folyt alá Budára, temették el a hagyomány szerint »tisztességesen« Árpádot, »holott is a magyarok megtérése után egyház épült, melyet Fejérnek neveztek, a boldogságos szűz Mária tiszteletére«. Ide Budára Szent István Szent Péter tiszteletére templomot épített, társas káptalant alapított, de annak épületét, mert már maga be nem fejezhette, László végezte be, és a káptalannak tartásra évenként 360 pensât, 97 2 frt o. é., rendelt«. A két püspökség közül, melyeknek székhelyei a Béla-ág berezegi területén feküdtek, az egyiknek, az egrinek : nagy földet adott a Tisza mentében, melyen öt helység, köztük a mai Tisza-Xána, több halastó, és szolgáló nep volt : mind csikósok ; adott a Túr vize mellett, a szolnoki vár megyéjében, és Csongrádban, és adta Moór falut a Duna jobb partján a veszprémi egyházmegye területén, konyhaszolgálatra kötelezett népekkel. Váradon, Biharban, a Sebes-Körös balpartjáu, templomot épített a boldogságos Szűz tiszteletére, káptalant alapított mellé, és végre a bihari püspökség székesegyházává tette, s mind a püspökséget, mind az egyházat gazdagon megajándékozta. A kalocsai érsekségben is ez időben (1094.) nagy változás történt. Az érsek székét Bácsra tette át, bár Kalocsán is megmaradt a székeskáptalan, mert a mióta a Szerémség is Magyarországhoz került, s az ország e vidéken is a Száváig terjedt, Kalocsa már nagyon szélén, Bács pedig már beljebb, a Duna jobb partján fekvő részhez is közel feküdt. Ezzel a változással nem állott még be, de előkészült a másik változás, mely azonban csak félszázaddal később következett be : hogy a bácsi vagy kalocsai érsek az ország déli és keleti részeinek metropolitájává legyen, és az esztergomi érsekség egyházi fenhatóságát a csanádi, váradi, erdélyi püspöki megyékből, a Drávántúl nyugoti részeiből úgy szólván teljesen kiszorítsa. A Dráván túl, az ország délnyugoti zugában még kevés hatása mutatkozott azoknak a változásoknak, melyeken Magyarország egy századon át keresztülment. László, talán az első magyar király, ki e részeken megfordult, azt tapasztalta, a mit majdnem 100 évvel ezelőtt II. Henrik császár tapasztalt Frankónia keleti részében, hogy a szláv lakosság, egy több mint háromszáz év óta keresztény országban, még a pogáuysághoz ragaszkodott, úgy hogy a bainbergi püspökség alapítása lett szükségessé vagy kívánatossá. A Száva-Dráva-melléki tótságnál, mely még 100 év múlva is, zalamegyei embernek, vad szilajságával feltűnt, nem állott máskép a dolog. Spalato, mely mint Dalináczia régi metropolisa a Száváig igényelt fenhatóságot, a tinnini új horvát püspökség, III. Kresimir Péter alapítása, mely szerette volna hatalmát a rokon fajta vidékre a Dráváig kiterjeszteni : nem segítettek a bajon. László tehát kezébj vette ez ellia-