Századok – 1893

Értekezések - DEDEK CRESCENS LAJOS: Jelentés néhány külföldi levéltárról 760

764 JELENTÉS teménye tehát Morvaországnak belső s a külfölddel való viszonyai történelmére vonatkozólag első rendű forrást képez. Halála után (1826. 3 IX.) a tekintélyes, több száz kötetre menő gyűjtemény részint vétel utján a Landesarchivba. résziut Sylva- Taroucka gróf révén a Francens-Muzeumba került s mindkét helyen önnállóan kezeltetik. Gyűjteményéből Magyarországra nézve érdekesek a Miscellanea-kötetek. a melyekben egyszeri megtekintésre felötlött a Lippay család történetére vonatkozó 16 drb okirat és a Rálióczyidőkből származó 3 okmány másolat, Bucskay epitaph iuma, az 1621-iki béke okmánya, az 1704-iki Rákóczy-félc betörés leírása és I. Lipót császár Straf schreibende ad üngaros. Ugyanitt található nagy számú, többnyire eredeti levél, mely Miqazzi biboros működésére vett világot, valamint egy Zsigmond királyra írott gúnyköltemény és egy Mátyás királyt dicsőítő óda másolata is. Érdekes még Bosnyák Tamásnak, a Bocskay-féle ezredesnek levele Lichtenstein Károly morva őrgrófhoz cseh nyelven írva s 1605. jun. 1-én Szakolczáról keltezve; valamint ugyanannak a sziléziai herczeghez intézett levele. Egyháztörténelmi, de meg jogi szempontból is rendkívül érdekes Batthyányi Károly berezegnek 1767. febr. 20-án Bécsből keltezett eredeti oklevele, mely a fürjei monostort a csornai prépostságból. melybe az eddig bekebelezve volt, kihasítja s arra nézve a család patronatusi jogát megújítja. Az okmány, fölötte díszes kiállítása folytán is előkelő helyet kér a XVIII. század okmánytárában. Mária Terézia korára, kivált a vallási villongások szempontjából, érdekes világot vett a királynőnek egy 1763-ban Barkóczy prímáshoz intézett levele, a melyben a főpapot, húsvéti sz. gyónása alkalmából támadt scrupulusaira hivatkozva, felszólítja, hogy nyilatkozzék, mi volna a katholikus vallás erősbítése szempontjából a teendő. Barkóczy e felszólításnak sietett is eleget tenni, a mit ugyanezen évből keltezett és ugyanitt található Projectuma bizonyít. Culturtörténeti érdekkel bir a helytartótanácsnak egy Budán 1819. máj. 14-én kelt s itt másolatban meglevő levele, melyben azon indokból, hogy az egyetemen a tanulók, de sőt a tanárok között is »politicus quidam simul et religiosus sese evoluit fanatizmus* elrendelik, hogy a protestáns tanulók habilitatiója csak a helytartótanács előzőleg kiadott testimoniumja mellett mehet végbe. A mezőgazdaság történelmére, a XVIII. századból számos becsesnél becsesebb levél között, több magyarországi vonatkozású s igen érdekes levél is olvasható.