Századok – 1893
Értekezések - DEDEK CRESCENS LAJOS: Jelentés néhány külföldi levéltárról 760
762 JELENTÉS siak tulajdona volt, érdekes adalékot szolgáltat Capistranói János irodalmi működéséhez. A negyedrétű, fekete bőrkötésű codex Kempff Miklós kartbausi szerzetes theologiai müveit, foglalja magában. Az üresen maradt 92 lapot azonban Capistranói János és a husszita Iiokyczano János között lefolyt theologiai vita foglalja el. Capistranói János 46 oldalon keresztül fejtegeti a katholikus tant az oltári szentségről s Rokyczano Jánosnak 6 oldalra terjedő s levél alakban adott válaszát ismét 40 sűrűn tele irt oldalon czáfolgatja. A nagy theologiai tudással s bölcseleti reflexiókkal gazdagított értekezés valósággal bámulatba ejti a szakembert. Capistranói János előkelő míveltségének fényes bizonyítékát képezi. Ezeken kivül a Studien-Bibliothek még csak egy kézirattal rendelkezik, a mely magyar szempontból is érdekes s ez egy Chronica Ordinis SS. P. Dominici czím alatt őrzött diarium, mely sok érdekes dolgot tartalmaz azon viszonyra vonatkozólag, a melyben a prédikátorok rendjének német tartománya a magyar tartománynyal állott. Kremsier. Az olmüczi herczeg-érsek könyvtárában, általános tudományos, de főkép magyar szempontból első helyet foglal egy a XIV. század elejéről származó latin codex: Biblia sacra Veter. et Novi Testamenti. A kódex 387 finom pergament lapon s azzal a jellemzetes Írással készült, a mely a XXII. János pápa kormányának idejében virágzott avignoni iskolára emlékeztet. Initialéi és a fejezet-czimek ornamentikája, a miniatűrök leggyönyörűbb példányai s jobbára vörös, kék színekben, gazdag aranyozással pompáznak. A codex proveniencziájára némi világot vetnek az abban olvasható jegyzetek. Az első lapon e sorok állanak : Biblia claustri beate Elizabeth ord. pat. minorum de Jaurino. Alább pedig ez : Hanc bibliám recepi ego Augustinus, episcopus Jatirinerisis, de conventu pat. minor, claustri beate Elizabeth de Jaurino, et ut eidem claustro restituatur, ob hoc me hic manu propria subscripsi. Anno 1450. in profesto beate virginis Marie. A codex tehát a győri minoriták tulajdona volt s azt 1595-ben Borhy Mátyás provinciális, ugyancsak a könyvön olvasható feljegyzés szerint, Zokoly Péternek adományozta. Borhy a saját arczképét feltüntető művészi czimlappal látta el a codexet s ugyanő irta annak 3-dik és 4-dik lapját, a melyek időközben veszendőbe mentek. A kremsieri könyvtárba a becses könyv 1740-ben került egy Waldstein gróf hagyatékából.