Századok – 1893

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Egy hamis pénzverő a XVI. században - I. közl. 648

A XVI. SZÁZADBAN. 667 szentségtartókat stb., elválasztatván az aranyat az ezüsttől, szóval egy ötvöst Korláth László várnagy felügyelete alatt állandóan foglalkoztatott, hogy a pénzverésben valami fennakadás ne történjék. Miklós különösen érette és kedvelte ezt a mesterséget. Az 1551-ik évfolyamán is azért jött vissza Kővárról, hogy a jeszenői tárházban dolgozzék. Volt is ott munka, akár egész életére való, mert, a mint mondja, Buda, Székesfejérvár s más nevezetes helyek bukása után, a megrémült szerzetes barátok, valószinűleg attól tartván, hogy a török mindjárt nyakukon terem, féltett kincseiket mindenfelől Jeszenő várába hordották s a Homonnayak hűségére bízták.1) És bár az urak az ezüst mívek legnagyobb részét Lengyelországban eladogatták, sokat már be is olvasztottak, de Miklós mester állítása részint, a megmaradt rész még mindig megért 80 ezer forintot, mert közöttük valóságos műbecscsel bíró tárgyak is találtattak.2

) Miklós mester Jeszenő várából olykor-olykor Homonnára is ellátogatott családjához, de csak titokban, mert a harminczados már gyanakodott reá és szemmel tartotta. Egyszer azonban rajta vesztett s mint látni fogjuk utóiérte őt végzete. KOMÁROMY ANDRÁS. ') Minthogy Székesfejérvár csak 1543-ban keriilttörök kézre, a Homonnayak azonban már évekkel az előtt verettek pénzt : valószínűbbnek tartjuk, hogy az egyházi műkincsek nagyrésze mindjárt a mohácsi csata után került Jeszenő várába. »fuisse autem imagines, monstrantias, pacificalia et circiter duo vasa calicibus referta . . . et ea omnia, suo judicio laboré et gemmis estiniatis octoginta millia flor. valuisse . .