Századok – 1893

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Egy hamis pénzverő a XVI. században - I. közl. 648

660 KG Y HAMIS PÉNZVERŐ városát éjnek idején megtámadta, fölgyújtotta és söpredék hadaival kiraboltatta, a jól megerősített és körül sánczolt szentegyházba pedig Horváth Mátyás parancsnoksága alatt őrséget vetett. János király vezérei azonban Kun Gotthard és Telegdy Miklós csakhamar a város alatt termettek, kiostromolták a templomot s a Kávássy és Bánffy által rutúl cserben hagyott védőket részint kardra hányták, részint elfogták.1) Az ostrom alatt maga Kun Gothárd is halálosan megsebesült, s valószínűleg ennek tulajdonítható, hogy az elkeseredett János-pártiak Husztot megtámadták, de Kávássynak nem árthatván a városon töltötték boszujokat. Tény, hogy 1536.ápril 17-én már Kassán is tudták, hogy János király hadai mindenek előtt Husztot vagy Munkácsot akarják megszállani,2) így tehát egész bátran elfogadhatjuk, hogy a városnak Miklós mester által említett kiraboltatása 1536-ban történt, később semmi esetre sem, mert a következő esztendőben az ötvöst már Munkácson találjuk. Mikor ugyanis felszedvén sátorfáját, jobb hazát keresni Husztról Eperjes felé indult, Büdy Mihály beregi főispán emberei útját állották s feleségével együtt elfogván Munkács várába hurczolták. Mihály urat közel rokona és bizodalmas barátja Kávássy Kristóf figyelmeztette a költözködő ötvösre, jól tudván, hogy annak épen ilyen emberekre van szüksége. Mert Munkácson ebben az időben már nagyban gyakorolták a hamis pénzverés nemes művészetét s Miklós igen szép társaságot talált a várban, csak épen ő hiányzott még közülök. A krakói származású Szaniszló, a sziléziai Herisel (vagy Heusel), továbbá bizonyos Tamás és János nevű magyarok voltak a pénzverő mesterek, másik Tamás huszti örmény pedig, Sebestyén lakatos segítségével, mint érezmetsző a szükséges formákat készítette. E díszes társaság minden tagja szent eskü-János király Kun Gothárd halálán nagyon megbúsulván, a Váradra küldött foglyokkal szokása ellenére kegyetlenül bánt, és Horváth Mátyást 40-ed magával fölakasztatta. (V. ö. Istvánffy, Lib. XII. Verancsics I k. 43. 1.) Hogy a szathmári rablás fő szerzője nem Bánffy, hanem Kávássy Kristóf volt, oklevelekkel is igazolhatjuk. 5) Snyczenpamer Miklós > Eques auratus, Locumtenens Capitaneus in Hungaria generalis« levele Nádasdy Tamáshoz. Orsz. Ltár, Nádasdy 2. cs.